Az Ördögbarlanggal kapcsolatos tervek

 

A második világháború után egy magántársaság komolyan foglalkozott a solymári Zsíroshegy alatti Ördögbarlangban lévő guanó kitermelésének a gondolatával, melynek végén a barlang kiépítése is szóba került olyanformán, hogy az a turista közönség részére is könnyebben látogatható állapotba jött volna.

 

Ezzel kapcsolatosan már komoly tárgyalások is folytak a solymári elöljárósággal. Ennek csak az volt akkoriban a legnagyobb akadálya, hogy a közelben nem volt villanyvezeték, amelyből a kivilágításhoz szükséges áramot kaphatták volna, a legközelebbi villanyvezeték végpontja a Nagykovácsi utca végén a Turista utcai elágazásnál volt.

Az akkori tárgyalások alapját képező két dokumentum másolatát az alábbiakban közlöm:

“Magyar Állami Földtani Intézet
Budapest, XIV. Vorosilov út 14.
Telefon: 296-243

Szakértői vélemény

Czihelka János és Társai megbízásából folyó hó 8-án kiszálltam a solymári Ördöglyuk barlangba, hogy, hogy az ott feltalálható guanó készletről mennyiségi becslést adjak.

Vizsgálataim szerint a guanó legnagyobb felhalmozódása a Fehér - teremnek nevezett barlangrészben és az ahhoz kapcsolódó járatokban van, Az itt található guanó mennyisége becslésem szerint 500 m 3 . Szerencsés esetben, - aminek minden előfeltétele megvan - a guanó alatt nagyobb mennyiségű kalciumfoszfát várható. A laza guanót ugyanis az átszivárgó kevés víz oldja és az oldatból kiváló és beszivárgó foszfát a guanó bázisát alkotó mészkövet kalciumfoszfáttá, alakítja át, amely mint műtrágya nagy értéket képvisel. A kalciumfoszfát mennyisége elérheti a guanó mennyiségét, amellyel együtt a solymári Ördöglyuk barlang fentemlített lelőhelyének foszfát mennyisége kb. 1000 m 3 - re tehető. Nincs azonban kizárva, hogy mélyebb, eldugott járatok is tartalmaznak még nagyobb mennyiségben foszfátot.

A barlang más helyein feltalálható guanó és kalciumfoszfát mennyiségét 60 m 3 - re becsülöm.

Budapest, 1948. február 9.
Dr. Méhes Kálmán s. k.
Állami geológus,
Földtani intézeti adjunktus.”

 

“M. Áll. Földtani Intézet
327/1948.
Tárgy: Guanó minta vizsgálata trágyázásra való alkalmasság céljából.

Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Ügyosztályának,

Budapest.

 

Ez év január hó 9. - én beküldött 1 db. guanó minta, dr. Teöreök László fővegyész által megadott vizsgálati adatait az alábbiakban közlöm:

 

Eredeti
anyagban

Légszáraz
anyagban

Száraz
anyagban

       
Nedvesség H2 O 43 %

6,29 %

 
Foszfor (P2 05 ) 4,57 % 7,50 %

8,01 %

Káli (K2 0) 0,241 % 0,397 % 0,423 %
Nitrogén 1,81 % 2,98 % 3,18 %
Szerves anyagizzítási vesztességbol
számítva 21,4 % 35,20 % 37,50 %

A vizsgálat alapján a beküldött minta szerves anyag és tápanyag - tartalma (foszfor, káli, nitrogén) megfelel az átlag guanónak. Szerves trágyaként felhasználható.

Miután a vizsgált guanó bőségesen tartalmaz meszet is, foszfortartalma magas, ezért savanyú talajok foszfortrágyázására, szuperfoszfát helyett előnyösebben alkalmazható, avval a változtatással, hogy e guanóból foszfor-trágyázás céljára, a nedvességtartalmától függően, 2-4 szeres mennyiséget kell adni, mint normálisan a szuperfoszfátból.

Budapest, 1948. március 3.

Dr.Vigh Gyula sk.

0A1

Másolat hiteléül: egy .m. tanár

Maróti Gizella s. k. az Állami Földtani Intézet mb. igazgatója.

min.shiv.igazgató. P.H.”

 

A tárgyalások azonban elhúzódtak. A különféle engedélyek beszerzése késett. Időközben a magánvállalkozások terén bekövetkezett korlátozások miatt ilyen újabb vállalkozás indítása lehetetlenné és kilátástalanná vált, ezért a tervből nem lett semmi.

Közben a barlangot védetté nyilvánították, a mellette folytatott mészkő bányászkodást megtiltották, mert az a barlang állapotát veszélyeztette. Így a tervezett, oldalról való megfúrás, illetve bejárat készítése sem valósult meg, a barlang eredeti állapotban megmaradt

 

<< Vissza