A tulajdonközösség megszüntetés problémái

 

A kitelepítés során számtalan családot szakítottak szét, ami azzal járt, hogy egyes ingatlanoknak több személy volt a tulajdonosa, akik közül egyeseket kitelepítettek és az ő részük az államra szállt, mások pedig itthon maradtak és megtarthatták a tulajdonrészüket. A még fogságban lévő családfő nevén megmaradt, pl. a fél ház, míg a kitelepített feleség fél házrésze az államra szállt. Közös tulajdonban lévő ingatlant meg a földreform során nem lehetett juttatni.

A fenti okok miatt megindultak a községi elöljáróság előtt a tulajdonközösség megszüntetési eljárások, melyeken meg kellett állapodni, hogy mely ingatlan maradjon meg tisztán az itthon maradottak nevén, és mely ingatlan kerüljön tisztán az állam nevére, amit az új gazdáknak lehetett juttatni. Ez az eljárás is közel fél évet vett igénybe, amíg Fővárosi Földhivatal határozatot hozott, ami telekkönyvezésre alkalmas okirat volt. Itt a legtöbben a családi ház tulajdonjog megtartásához ragaszkodtak, a fél házrészért meg pár darab földet kellett az államnak átadni.

A végleges földjuttatások azért is húzódtak el, mert meg kellett várni a tulajdonközösség megszüntetési határozatoknak a jogerős elkészítését és telekkönyvezését ahhoz, hogy a juttatható földterületeket megállapíthassák.

 

<< Vissza