Cseresznyefák kivágása a Bécsi úton

A háború előtti időnek érdekes színfoltja volt a Bécsi út kétoldali cseresznyefa szegélye. Amikor az út épült, még nem volt autó s így annak a szélességét a lovas kocsikhoz méretezték. Az útszegély és a mellette lévő árokpart között az út mentén végig cseresznyefák álltak. Jóllehet, nem nemes solymári cseresznyék termettek rajtuk, zömmel kisebb értékű fehér cseresznye fajták voltak.

Amikor a cseresznyeérés időszaka közeledett s látható volt a termés mennyisége, az utat fenntartó vállalat a cseresznyefák termését elárverezte. A vállalkozók bizonyos mennyiségű fa termését vásárolták meg, majd elkezdődött a cseresznyeszedés. Hosszú létrákat állítottak az úttestre, az egész út tele volt emberekkel, még a lovas kocsik forgalmát is akadályozták. A ritkán arra járó autók már messzitől dudáltak, hogy a cseresznyeszüretelők figyelmét felhívják. magukra Az ötvenes évek elején, a gépkocsiforgalom növekedésével, a már forgalmi akadályt jelentő cseresznyefákat kivágták. Egyébként akadályozták volna a később végrehajtott útszélesítést is.

Régen ez az út volt az országos 1. számú főútvonal, amely Budapest és Bécs közötti forgalmat biztosította. A Budaörs felől vezető, most már autópályát az utak átszámozása során nevezték el 1 számú főútvonalnak és a régi Bécsi út kapta a 10 számú út elnevezést. Az út korszerűsítése, szélesítése az ötvenes évek végén történt. Ekkor nemcsak szélesítették az útpályát, hanem a benzinkúttól Pilisvörösvár felé az út meredekségét is megszüntették. Ez a rész korábban olyan meredek volt, hogy a lovak csuszásának megakadályozására ez a szakaszt kis kockakövekkel burkolták, míg az előtte és utána levő kevésbé meredek részek aszfaltozva voltak.