Feltöltött bányák, vízmosások , mélyutak

A községben számtalan megszüntetett bánya, vízmosás, mélyút volt, ahová a lakosság kezdte lerakni a felgyülemlett szemetet, és amelynek a végleges betakarása vagy eltüntetése a végén tanácsi feladat maradt. A teljesség igénye nélkül, a legnagyobb ilyen, először szeméttel, majd szervetlen, szilárd anyaggal feltöltött területek a következők:

A Kerekhegyen, a Koppány utca és a Budai Nagy Antal utca sarkán (2491 hrsz?) volt a termelőszövetkezeti murvabánya, ahonnan a fővárosi kertészet részére szállítottak a parkok részére rostált fehér kerti murvát. Ez a bánya mintegy 40,000 m 3 nagyságú kráter volt, amelybe a bányászkodás megszüntetése után először a kerekhegyi lakosság kezdte a szemetet lerakni. Majd egy budapesti vállalat nagymennyiségű autógumit tárolt, ami meggyulladt, és napokig elolthatatlanul égett, óriási fekete felkiáltójelszerű füsttel szennyezve a környezetet. Ezután egy budapesti építőipari vállalatnak adtunk engedélyt, a területnek építés során kikerült földdel való feltöltésére és a rendezésére. A lerakott föld után a vállalat a tanácsnak díjat fizetett. Ez a terület jó ideig, a föld alatt lévő szerves anyag esetleges süllyedése miatt, hagyományos módon nem építhető be.

A Kerekhegyi Bánya utca melletti volt, Herbert féle fehér kőpor bánya, (2509 Hrsz?) mintegy 1200 m 3 nagyságú mélyedés volt, amit a környék lakossága töltött föl, először szeméttel, majd külön engedély alapján az alapásás során kikerült földdel.

A Kökörcsin utcai, volt egykori termelőszövetkezeti kőporbánya,(2099 hrsz ?) melyben mintegy 15.000 m 3 zömmel bontási hulladék került elhelyezésre. a környező terepszintnek megfelelően, és ezzel hasznosíthatóvá téve.

A Rózsika sétány helyén, az út szélén mintegy 500 méter hosszúságban raktak le, zömmel idegen helyről hozott, főleg háztartási és bontási hulladékot, amit az ott lévő domb ledozerolásával teríttettünk be, és a helyén létesítettük a jelenlegi fásított, füvesített sétányt.

A Györgyhegy árkot a kilencvenes években kezdték a Hóvirág utcában és környékén építkezők az alapásásnál kikerült földdel betölteni.

A Nagykovácsi utcában keletkezett vízmosás felső szakaszát, (1025 hrsz?) mintegy 300 méter hosszúságban töltötte be a környék lakossága szeméttel és építési-bontási törmelékkel.(Kb. 6000 m 3 )

Az Árok utca mentén a vízmosást 260 méter hosszúságban töltötték be építési törmelékkel. (kb. 1000 m 3 )

A Turista utca végén lévő mély árkot (1125 hrsz.) mintegy 200 méter hosszúságban kb. 20,000 köbméter szeméttel és bontási, építési törmelékkel töltötte fel a lakosság az idők folyamon. Ezen alakult ki a Kossuth utca - Turista utcával összekötő útvonal.

Turista utca elején, (1096 hrsz) mintegy 100 méter hosszú vízmosást töltött fel a környék lakossága, kb. 600 m 3 sittel.

A Mátyás park (Az Anna u. meredek része és a Mátyás király u. között) mintegy 1500 m 2 területű vízmosását a tanács töltette fel az útépítés után mintegy 4000 m 3 földdel, majd utána fásítottuk, füvesítettük.

A Hősök utca és Orgona utca közötti homokbányát (673 - 680 hrsz.) a Pilisvörösvári Ásványbánya Vállalat a homokbánya megszüntetése, után homok dózerolással rendezte, mintegy 20,000 m 3 homok mozgatásával.

A Kálvária utca tetején lévő kis térség, illetve a Hősök utcai kanyar közötti igen mély vízmosást,(608 hrsz) amely Lévai János telke mellett vezetett, nevezett a PEMÜ-ből származó selejtesen feldolgozott műanyaggal, (zömmel, műanyag cipőtalppal) töltötte fel. A mintegy 100 m 3 -nyi műanyagra föld került, s igy alakult ki a jelenlegi járható út, és ezzel lehetővé vált a mellette levő telek felosztása, beépítése. Megjegyzem a község több feltöltendő helyére szállított ki a PEMŰ feldolgozott selejt, gazdaságosan fel nem dolgozható, eladhatatlan műanyag hulladékot, ami nem bomlik el, és nem fertőzi a környező területet.

A Vasút utcai mélyutat, (1506 hrsz) részben a lakosság, majd a költségvetési üzem töltötte egy darabig háztartási szeméttel, majd kijelöltük bontási törmelék lerakó helynek, ahova budapesti építőipari vállalat szállított mintegy 50.000 m 3 földet és sittet. (A mai Szalay - Ford autószalon helyén.)

A Kemence utca alatti (018 hrsz) mintegy 6000 m 2 területet a lakosság illegálisan töltötte fel szeméttel, melyre a költségvetési üzem az ittlévő út melletti föld dombot rádozerolta.

A NIVÓGLAS és az országút közötti, volt sóderbányába (013 hrsz) a lakosság, majd a költségvetési üzem szállított szemetet, a végén az odaszállított bontási törmelékkel töltötték fel a területet, mintegy 5000 m 3 mennyiséggel.

A Pilisszentiván közelében lévő volt homokbánya területét (021 hrsz. egy része) a költségvetési üzem töltötte fel mintegy 50,000 m 3 háztartási szeméttel, és bontási törmelékkel, amit a közelben kitermelt földdel takartak le. Vagy két éven át ez volt a község hivatalosan engedélyezett szemétlerakó helye.

A homokbánya közelében volt egy sóderbánya, (7034-7037 hrsz. terület egy része) amelyből mintegy 100 éven keresztül szállították a solymáriak az építkezéshez, betonozáshoz szükséges sódert, amit később a Költségvetési Üzem is használt. Ezt a bányát ugyancsak a lakosság töltötte fel, majd a költségvetési üzem takarta be a környéken lévő földdel.

A Szarvas hegyen (0103 - 0104 hrsz) a Rozmaring MGTSZ által üzemeltett és megszüntetett murvabánya területén, Pesthidegkut részére jelöltek ki szemétlerakó helyet, ahova jelenleg is szállítják a háztartási szemetet.

Az új solymári téglagyár agyagbányáját 1988-ban jelölték ki községi szeméttelep céljára, ahova 12 éven át szállították Solymár községből a háztartási szemetet, amelyet a gyári bánya meddő anyagával takartak le

A község területén számtalan vízmosás, árok volt még régebben, amit ugyancsak idegenek töltöttek fel, illetve illegálisan raktak le háztartási hulladékot. Ezek nyomainak eltüntetése és a terület rendezése később igen sok munkát adott a községnek, illetve a költségvetési üzemnek.