Ratkó korszak

Ez a fogalom Ratkó Anna (1903 - +1981) nevéhez fűződik. Mint első magyar női miniszter 1949 - 1950 között népjóléti, majd 1950 - 1952 között egészségügyi miniszter volt. A nagy ember vesztességet okozó háború után, a sokgyermekes családmodellt népszerűsítette. Bevezette a gyermektelenségi adót, a terhesgondozást fejlesztette, s a többgyermekes családokat támogató intézkedéseket hozott.

Bevezette a születendő gyermekek után a 400 forintos kelengyeutalványt, ami annak idején komoly segítség volt az újszülött érkezésekor. Az utalványt a községi tanács adta ki, minden várandós anyának, aki igazolta, hogy korábban, legalább 3 alkalommal, terhes tanácsadáson vett részt. Ezzel akkor meg lehetett vásárolni mindazokat az eszközöket (pl. csecsemőpólya, tartalék-huzat, textilpelenkákat, réklit, takarót, sapkát stb.), amire az eljövendő újszülöttnek szüksége volt. Ha valamilyen tragikus oknál fogva a baba nem jött élve a világra, akkor a kelengyét át kellett adni a bölcsödének, ahol azt használni tudták.

Bevezette az agglegényadót.

Ebben az időben kezdtek hozzá a tanácsi bölcsődék létesítéséhez, melyek fenntartásához állami segítséget kapott a község.

Solymáron ekkor Kozma László volt a tanácselnök, akit a Budai Járási Tanács helyezett ide és itt megkapta az üresen álló, korábbi főjegyzői szolgálati lakást, a tanácsházával közös telken álló épületben. Amikor megtudta, hogy a járási tanács megfelelő helyiséget biztosítani tudó tanácsoknak pénzügyi fedezetet ad bölcsőde létesítésére, Erre a célra felajánlotta a szolgálati lakását és beköltözött az akkor üresen álló gyógyszerészi lakásba. Összeköttetései révén a bölcsőde létesítéséhez szükséges pénzösszeget a községi tanács az irányító szervektől megkapta.

Igy a József Attila utca l szám alatt megüresedett 2 szoba, konyhás, mellékhelyiségekből álló lakásban került kialakításra, az erre a célra kapott pénzből a 20 férőhelyes községi bölcsőde, saját konyhával, és megfelelően berendezve. A személyzet bérének fedezetét is megkapta a község. Pár évvel később, amikor az épületben lévő másik lakás is megüresedett, a 20 fős bölcsödét 30 férőhelyesre lehetett bővíteni,

Azokat az anyákat, akik az állami intézkedések hatására sok gyermeket hoztak a világra, erkölcsi elismerésben részesítették. Igy bevezették a sokgyermekes anyák kitüntetését. Rendelkezés jelent meg, mely szerint fel kell terjeszteni azoknak a hat, vagy több gyermeket nevelő anyáknak a nevét, akik ezt a kitüntetést ünnepélyes keretek között vehették át. Emlékezetem szerint eleinte többen is kaptak ilyen kitüntetést. A teljesség igénye nélkül Kelemen István-né, Magyar Ferencné, Kóbor Jánosné és Duba Andrásné ra emlékszem, akik ezt a sokgyermekes anyasági kitüntetést megkapták.

Külön említem Dauner Józsefné Angeli Katalin esetét, akinek a Honvédelmi Miniszter megbízásából a solymári tanácsházán a Pest megyei Hadkiegészítő Parancsnokság vezetője, személyesen adta át a kitüntetést, mert hat katonának való fiúgyermeket nevelt fel, és adott a Hazának.

Hogy ezek az intézkedések nem maradtak hatás nélkül, az alábbi solymári születési adatok is mutatják:

Ez a pár szám is mutatja, hogy Ratkó Anna egészségügyi minisztersége alatt mennyire megugrott az újszülött gyermekek száma, a vallási meggyőződésen túl persze. És ez a jelenség nemcsak helyi, hanem országos volt.

A hatvanas évektől pedig, amikor egyes korábbi rendeleteket visszavontak, és meghozták az abortusz törvényt, rohamosan csökkent a népszaporulat.

A Ratkó korszak sok gyermeke azonban a későbbi időben igen komoly országos problémát okozott. Ugyanis, amikor ezek a gyermekek már elérték az általános iskolás életkort, kiderült, hogy kevés a tanterem, ekkor hozták létre a különféle helyiségekben a szükségtantermeket. De kevés volt a pedagógus is, s ezért született meg a képesítés nélküli pedagógus státus.