A párt hatása tagjaira

 

Hogy a párttagok mennyire tartottak attól, hogy esetleg a klerikális reakcióval való barátkozással vádolják meg őket, két esetet szeretnék felhozni. 1956 májusában kötöttem házasságot, menyasszonyom ugyancsak a tanácsházán dolgozott, mint adminisztrátor. Nem voltunk párttagok. Amikor az esküvői megbeszélés céljából megjelentünk Angeli Márton plébánosnál, megkérdezte, hogy tényleg a templomban akarunk-e házasságot kötni. Mert vb. titkárról lévén szó, ezt igen veszélyesnek tartja.

Mondom neki, hogy nem vagyok párttag, és a pártonkívüliekre az egyházi esküvő tartása nem tilos. Ő azért ezt mégis megfontolandónak tartotta, de eredeti elhatározásunk mellett kitartottunk.

A polgári esküvő előtt beszélt velem a tanácselnök, amikor meghívtam a háznál tartott esküvői ebédre a kedves feleségével. Ő megrökönyödéssel közölte, hogy nem tudott arról, hogy templomi esküvő lesz, és megmondta, hogy a meghívást nem tudja elfogadni, mert egy pappal nem ül le egy asztalhoz. Mondtam, hogy a papot nem is hívtam meg, csak családi jellegű esküvő lesz, melyen, őt, mint közös főnököt hívtam meg. A meghívásnak azonban nem tett eleget.

Ebben az időben tartotta esküvőjét Dér Lőrinc és Gróf Mária . A menyasszony családja és a szomszédai között valódi jószomszédi kapcsolat alakult ki. A szomszédban két óvódás korú leány volt, akiket meghívtak az esküvőre azzal, hogy vigyék a menyasszonyi fátylat. Ezt a felkérést szüleik megtiszteltetésnek vették, a két kislányt illő módon fehér ruhába öltöztetve, anyjuk elkísérte a mennyasszonyi házba, ahonnan az esküvői menet a templomba indult. A két kislány kísérte a menyasszonyt és vitték a szokásos módon a menyasszonyi fátylat. A lányok anyja párttag lévén, a templomajtó előtt kivette a gyerekek kezéből a fályolt és a menyasszony karjába tette, hogy ő vigye tovább, mert a két kislányt nem engedte bemenni a menettel a templomba. Azok kint várakoztak, amíg a ceremóniának vége lett, és akkor a templomból kilépő menyasszony újból a kezükbe adta a fátylat és úgy vonultak az esküvői házhoz. Az esetnek sok száz szemtanúja volt, akik kíváncsiak voltak az esküvőre.

 

<< Vissza