1956. október 23. és a következő napok

1956. szeptemberétől 5 hónapos bentlakásos tanfolyamon voltam a Rózsadombon, a Bolyai utcában. Mivel a tanfolyamot az 1954 végén megválasztott új tanácsi vezetők részére szervezték, valamennyien élénk érdeklődéssel figyeltük az október elején lezajlott politikai eseményeket, megvitattuk a Petőfi Körben folyó érdekes vitákat, a Rajk László újratemetése eseményeit. Mivel a hallgatók napközben nem mehettek ki, mert részt kellett venni a szakmai előadásokon, egyes tanárok esténként beszámoltak azokról az eseményekről, melyeknek részesei voltak. A beszámolok és az azt követő viták során a hallgatóság körében valóságos forradalmi hangulat alakult ki. Így 1956. október 22. - én este megtudtuk, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen milyen döntés született, és másnap felvonulást szerveznek. Az egyetemen megfogalmazott dokumentum egy példányát október 23-a után megkaptam s az abban foglaltakat, szószerit idézem:

“A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM HALLGATÓINAK KÖVETELÉSEI

A MEFESZ építőipari Műszaki Egyetem diáknaggyűlés határozatának főbb pontjai, gazdasági és eszmei pontjai.

l. / Az összes szovjet csapatoknak az azonnali kivonását követeljük Magyarországról, a béke-szerződés határozatai alapján.

2./ A MDP alulról - felfelé titkos alapok új alap - közép és központi vezetők választását követeljük, ezek a legrövidebb időn belül hívják össze a Párt-kongresszust és válasszanak új központi vezetőséget.

3./ A kormány alakuljon át Nagy Imre et. vezetésével, a sztálinista Rákosi korszak minden bűnös vezetőjét azonnal váltsák le.

4./ Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas M. és társai ügyében. Rákosi M. aki esőfokon felelős a közelmúlt minden bűnéért és az ország tönkre-tevéséért hozzák haza és állítsák a nép ítélőszéke elé.

5./ Általános és egyenlő titkos választásokat követelünk az országban, több párt részvételével, új nemzetgyűlés választása céljából. Követeljük a munkásság sztrájkjogának biztosítását.

6./ Követeljük a Magyar - Szovjet és a magyar - jugoszláv politikai, gazdasági kapcsolatok felül-vizsgálatát és új rendezését, a politikai és gazdasági teljes egyenjogúság és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján.

7./ Követeljük az egész magyar gazdasági élet átszervezését szakemberek bevonásával. Vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló egész gazdasági rendszerünket, a hazai adottságoknak és a magyar népünk létérdekeinek szem előtt tartásával.

8./ Hozzák nyilvánosságra külkereskedelmi szerződéseinket. Soha ki nem fizethető jóvátételek tényleges adatait. Nyílt és őszinte tájékoztatást kérünk az ország uránérc készletéről. Követeljük, hogy az uránércet világpiaci áron nemes valutáért Magyarország szabadon értékesíthesse.

9./ Követeljük az iparban alkalmazott normák teljes revízióját, a munkások és értelmiség bérköve-teléseinek sürgős és alapvető rendezését. Kérjük a munkás létminimumnak a megállapítását.

10./ Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra való fektetését, a termények korszerű felhasználását. Követeljük az egyénileg gazdálkodó parasztok egyenrangú támogatását.

11./ Követeljük az összes politikai és gazdasági pereknek független bíróságon való felülvizsgálását, az ártatlanul elitéltek szabadon bocsátását és rehabilitálását. Követeljük a Szovjetunióba kihurcolt hadifoglyok és polgári személyek azonnali hazaszállítását, beleértve a határon kívül elitélt foglyokat is.

12./ Teljes vélemény, szólás és sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk és a Mefesz szervezet számára nagy példányszámú napilapot. Követeljük a meglévő káderanyag nyilvánosságra hozatalát és megsemmisítését.

13./ Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálin szobrot a leggyorsabban bontsák le és helyére az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek.

14./ A meglévő, magyar néptől idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth címer visszaállítását. A magyar honvédségnek nemzeti hagyományainkhoz méltó új egyenruhát követelünk. Követeljük, hogy márc. 15-e nemzeti ünnep, munkaszüneti nap legyen.

15./ A Budapesti Műszaki Egyetem ifjúsága egyhangú lelkesedéssel nyilvánította ki teljes szolidaritását a lengyel és varsói munkásság és fiatalság felé, a lengyel nemzeti függetlenségi mozgalommal kapcsolatban.

16./ Az Építőipari Műszaki Egyetem diáksága a leggyorsabban felállítja a Mefesz helyi szervezeteit és elhatározta f. hó 24-re Budapesten ifjúsági parlament összehívását, melyen küldöttségekkel vesz részt az ország egész ifjúsága. Holnap f. hó 23-én d.u. fél 3-ra a műszaki és egyéb egyetemek ifjúsága a Gorkij fasor és Írók székháza előtt gyülekezik, onnan a Pálffy térre / Bem-tér/ a Bem szoborhoz vonul és megkoszorúzásával fejezi ki együttérzését a lengyel szabadság mozgalommal. A felvonuláshoz az üzemek dolgozói szabadon csatlakozhatnak. Fenti határozat teljes betűszerinti közlését ma este a rádió is és a magyar sajtó is visszautasította, a szabad ifjúság is csak részleges közlését ígérte meg, főleg az első pont miatt. A határozat szövegének stencilen való azonnali sokszorosítását viharosan követeltük, de az arra vonatkozó utasítást Cholnoky rektor nem merte megadni. A nagyülés kb. 2000 résztvevőjének spontán felvonulás és a határozat azonnali kinyomtatása / a résztvevők viharos lelkesedése ellenére a megmozdulásnak nem kívánatos eltorzítása, ill. esetleges összecsapása miatt / egyenlőre elmaradt. Javaslatunkra a határozat végleges szövegét a plénum előtt mikrofonba diktáljuk, a résztvevők lejegyezték és egyelőre kéri Cholnoky rektor gépi másolással a főváros széles rétegeinek hólabda rendszerrel terjeszteni.

A magyar sajtóban teljes közlésétől nem tágítunk f. hó 24.-én a Műszaki Egyetem újabb diákgyűlést rendez, a Mefesz a fenti határozat alapján országos vitát kíván indítani a magyar sorskér-désről és követeljük, hogy a magyar rádió adjon a nagyülésről helyszíni közvetítést, így a dolgozó nép elferdítés nélkül fogja hallani a magyar ifjúság igazi hangját és eltökélt, szilárd határozatait. Addig be kell váltsa a helyszíni ígérgetéseket a határozat teljes szövegének a napi sajtóban széles körben való közzétételére vonatkozóan.

E határozat az új magyar történelem hajnalán, 1956.X.22.-én született az Építőipari Műszaki Egyetem aulájában, több ezer hazáját szerető magyar ifjú spontán megmozdulásából. “

Október 23-át követő vasárnap a Népstadionban Magyar - Svéd labdarugó mérkőzés volt tervezve, amit a bentlakó hallgatók egy része meg kívánt nézni. Ezért egy embert kiengedtek aznap délután, hogy a Népstadionban vegye meg a szükséges jegyeket. A megbízott elég későn jött meg a jegyekkel és beszámolt a látottakról. Ugyanis napközben semmi hír nem szivárgott be a tervezett felvonulásról. Az elmondottakból megtudtuk, hogy a Sztálin szobrot tankkal húzzák le a talapzatáról és nagy kalapácsokkal törik apró részekre. Nagy tömegfelvonulás volt a Bem térről a Parlament irányába. A házaknál mindenütt kint vannak magyar zászlók melyek közepéből kivágták a csillagos, szovjet mintájú címert, s így csupa lyukas magyar zászlóval van tele a város.

A hír hallatára lesétáltam Margit híd budai hídfőjéig, hogy valami benyomást szerezzek a helyzetről. Szerettem volna újságot vásárolni, de csak több napos hírlapok voltak az árusoknál, az aznapi esti újságokat szétkapkodták. A házak ablakaiban valóban mindenütt kint voltak a lyukas nemzeti színű zászlók. Az úton jóformán semmiféle jármű forgalom nem volt, de annál népesebbek voltak a járdák.

Este a rádió bemondta, hogy a kormány lemondott és Nagy Imre lett az új “miniszterelnök” Nekünk a bejelentésnél a titulus megnevezése tűnt fel, mert úgy tanultuk, hogy ez a cím hivatalosan a “minisztertanács elnöke” volt.

Október 24-én folytatódott az oktatás, de a legfőbb téma az előző napi események voltak. Déltájban a szünetben páran kimentünk a Rózsadomb egy kiemelkedő tisztására, ahonnan kilátás volt a városra. Pest felől fegyverropogás, sorozatlövések hallatszottak. Nyilvánvaló volt, hogy az események folytatódnak. Október 25-én a tanfolyamot szüneteltették azzal, hogy ideiglenesen mindenki menjen haza, majd a szünet után értesítenek, hogy mikorra kell bemenni.

Úgy hallottam, hogy a városon belül áll a villamosforgalom, a Rózsadombon át gyalog mentem a Moszkva térre, hogy onnan jussak Hűvösvölgyre. Szerencsém volt, mert pont az utolsónak induló villamosra sikerült felszállnom, s így nem kellett Hűvösvölgyig gyalog menni. A változást lehetett sejteni abból is, hogy a Rózsadombon ávós katonákkal megrakott teherautókkal találkoztam. Amikor a 83-as villamossal Hűvösvölgy felé mentem, az útba eső laktanya előtt a régi Horthysta egyenruhában, illetve katonasapkában lévő őrség állt.

Útban hazafelé betértem a tanácsházára, ahol éppen végrehajtó bizottsági ülést tartottak, ugyancsak a történteket vitatva, és a teendő intézkedésekről tárgyaltak, hogy a községben a nyugalmat, a lakosság ellátását fenntartsák. Ugyanis a különféle hírek hatására, visszaemlékezve a második világháborús eseményekre, az emberek megrohanták az üzleteket és minden árukészletet felvásároltak, hogy odahaza megfelelő tartalékuk legyen. A köznyugalom fenntartása érdekében polgárőrség felállítását latolgatták, mert olyan rémhírek terjedtek el, hogy a tanácsházára egy fuvar fegyvert hoztak, mellyel a forradalmat akarják hátba támadni.