Ibolya utca és környéke parcellázása

 

Ennek a területnek a parcellázását még a Pilisvölgye MGTSZ. határozta el, a Rozmaring MGTSZ-el való egyesülése előtt. A cél az volt, hogy a nagyüzemi gépekkel megközelíthetetlen terület, amely a községgel közvetlenül határos, lakóterületként kerüljön értékesítésre. Még a hetvenes években elhatározott terv végrehajtása azonban nem kis nehézségekkel járt.

Először a Mátyás király utca melletti 100 méteres belterületi sáv lakótelkekké való átalakítását kellett elvégezni, hogy utána a 100 méteres rész után megfelelő utat lehessen kialakítani. Ennek a területnek nagyobb részét a solymári tulajdonosok budapesti lakosok részére értékesítették, mielőtt ez még parcellázásra került volna. A nadrágszíj telkekre, melyek zömmel 8 méter szélesek voltak, rendezési tervet kellett készíteni, aminek a költségét az érdekelt telektulajdonosok vállalták, hiszen ez volt a feltétele, hogy a telkekre építeni lehessen. Összeadták a szükséges pénzt, úgy emlékszem, hogy a kimérési költségekre telkenként 1000 forintot kellett fizetni. Amikor kész volt a kimérési rajz és azt is jóváhagytuk, az egyik budapesti tulajdonos megfellebbezte, ezért a Járási Műszaki Osztály a határozatot megsemmisítette.

Ugyanis a határozat úgy készült, hogy a tanácsi rendezési terv alapján rendeltük meg a kimérést, és ez a jogunk csak emlékezetem szerint 20 telekre vonatkozott. Mivel a területen 20-nál több telek keletkezett, ez törvénysértő volt. Ezután az érdekelt telektulajdonosok készíttették el a kimérési rajzot, ami a korábbi tervnek a lemásolása volt, és mint egyéni kérelmet adták be hozzánk jóváhagyásra. Ugyanúgy jóváhagytuk, és ezt a fellebbezés ellenére most már, mint törvényes eljárást jóváhagyták. Ez a tortúra azonban mintegy másfél évet vett igénybe.

Ezután lehetett megrendelni a termelőszövetkezeti területre a részletes rendezési tervet. Ennek a területnek a 80 % -a termelőszövetkezeti tulajdon volt, azonban a benne levő pár gyümölcsös magántulajdonban maradt. Ezek ugyanilyen mértékben kaptak csereterületet vagy kisajátítási összeget a parcellázás során.

Az idő azonban haladt. Közben a Pilisvölgye MGTSZ egyesült a Rozmaring MGTSZ-el, amely a parcellázást az OTP-ra bízta. Az OTP később ezt a feladatot átadta a tanácsnak, amely OTP kölcsönnel elvégeztette a terület felmérését, alap közművesítését, majd a keletkezett telkeket meghirdette és értékesítette. Ez a telekeladás már a nyugdíjazásom után történt.

A még korábban jóváhagyott rendezési terv szerint a terület közepén, mintegy 8 teleknyi terület egybe maradt volna azzal, hogy később valamilyen közösségi célra lesz felhasználva. Akkor még állami szektorban kellett gondolkodni, s így a terület felét ellátási célokra (üzlet - szolgáltatás) a másik felét óvoda létesítése céljára javasoltuk tartalékolni.

A terv szerint két félkör alakú út került volna kialakításra, melyben, a belső félkörben két lakásos társasházak épülhettek volna, míg a külső körben egylakásos, kertes családi házak számára lettek a telkek tervezve. A belső kisebb utcának a Pipacs utca nevet, a külső hosszabb utcának a Hóvirág u. nevet adtuk. Az utolsó telekeladások, és az első építési engedély kiadások azonban már átnyúltak a rendszerváltás után megalakult helyi önkormányzat feladatkörébe.

A korábban közművesített építési telkek értékesítése az önkormányzati időszak kezdetén jelentős bevételt jelentettek Solymár községnek.

 

<< Vissza