József Attila utca aszfaltozása

 

A József Attila utca kiépítése igen fontos volt a község életében, mert ezen keresztül vált lehetővé a kék autóbusznak a Templom térig való közlekedtetése. Ennek az építésének még több nehézsége volt, mint a Bajcsy utcai építésnek.

A nehézségek már az útépítés előtti vízvezeték fektetésnél jelentkeztek, amikor több helyen beszakadtak az utca alá nyúló pincék (amelyekről általában a mai lakosságnak már nem is volt tudomása) Ezeket el kellett falazni, majd homokkal betömedékelni, hogy a jövőben problémát ne okozzanak.

Az autóbusz közlekedés miatt megfelelő szélességet kellett kialakítani, s ezért két ház elejét le kellett bontani és át kellett építeni. A József Attila u. 28 szám alatti Herbert ház két utcai szobáját és az annakidején Fülöp Pál által lakott háznak a fél szobáját kellett lebontani, mert ezek belelógtak az utca vonalába. Ez nemcsak az építési költséggel járt, hanem a lakosság kártérítésével is. Ugyancsak útban volt a Feldhoffer ház előtti úrnapi kápolna is. Egy részen még az út területét is süllyeszteni kellett, hogy a meredekségből le lehessen faragni. Akkor még nem volt szennyvízcsatorna illetve szennyvíztisztító telep, ezért csak esővíz csatorna építésére volt szükség. Ezt a Bajcsy Zsilinszky utcai csatorna mintájára az úttest bal oldalán építettük meg, mivel onnan volt várható az esővíznek az utcára való kifolyása.

A munkát ugyancsak a jászladányi házikezelési kubikos brigád végezte, akik nemcsak az utat építették, hanem a szükséges követ is kibányászták, villázással osztályozták, a Zsíroshegy oldalán lévő régi mészkőbánya meddőhányójából. Mivel a mintegy 40 méter magas meddőhányó oldalára kiborított kőtörmelék nagyobb darabjai a rézsű aljáig gurultak, a részű alján könnyebb volt a követ vasvillával a kocsira rakni.

De mikor alul az útépítéshez alkalmas jó kőanyag elfogyott jött a nehézség, mert az oldalából már veszélyes volt a kő kitermelése, mert az igen magas és meredek rézsű alábányászása esetén, az megcsúszással fenyegetett, ami az alul dolgozó embereket, meg kocsikat is veszélyeztette. Onnan a kő szállítását lovas kocsikkal, akkor még egyénileg gazdálkodó lótulajdonosok társadalmi munkában végezték el.

Mindenesetre a korábbi gyakorlat szerint a bánya meddő kőanyagának a felhasználását meg kellett szüntetni, mert a veszélyessé vált magas kő rézsűt fel kellett volna robbantani, hogy további követ lehessen szállítani, de a robbantás előkészítése a laza anyagban olyan sokba került volna, hogy e munka nem lett volna rentábilis.

Az 1960-ban befejezett alapozás után 1961-ben került aszfalt az úttestre. Ekkor újabb nehézség támadt, mert az utca közepe táján a henger súlya alatt az útalap elkezdett rugózni, s ezért mintegy 30 méter hosszúságban ki kellett cserélni az altalajt köves talajra. Mikor az utca készen volt, a Dózsa utca felső szakaszára is aszfalt réteg került, azonban ennek nem volt olyan erős alapja, mint a József utcának, viszont az alap cseréjére nem volt pénz.

A József Attila utca építésénél alkalmaztunk először helyszínen öntött betonból készített betonjárdát, az út jobb oldalán.

E munkák elvégzése azonban nem volt elegendő a közlekedési vállalatnak, mert a Templom téren még szilárd burkolatú autóbusz forduló kiépítését is előírták. A Templom tér előzetes csatornázására volt szükség, hogy a község felső részéről lejövő vizet a téren át lehessen vezetni a föld alatt. Ezért ideiglenes jelleggel hoztuk létre a buszfordulót, ahova 1962-ben ment fel az első 64-es busz.

A munka befejezése után a rendszeres éves revízió során tételesen vizsgálták az útépítés költségeit, mert azt szabálytalanul, házi kezelési brigáddal végeztettük. A vizsgálat során megállapították, hogy az általunk elvégzett munka hivatalos értéke 1,200,000 Ft, viszont mi a munkákra összesen 800,000 forintot fizettünk. De mivel a kifizetett összegben, az útépítési normákhoz képest lényegesen nagyobb arányt képviselt a kifizetett munkabér, mint a dologi kiadás (kő és egyéb anyag ára, szállítási költség stb.) ezért Dauner Ferenc tanácselnök és jómagam ellen fegyelmi eljárást indítottak. Az eljárás során megállapították, hogy a nagyobb arányú bérkifizetés miatt a fegyelmi vétséget elkövettük, és mindkettőnket figyelmeztetésben részesítettek, kizártak bennünket az éves béremelésből valamint a jutalmazásból.

A későbbiek során ezért panaszt tettünk, mert az elkövetett szabálytalansággal a tanácsnak megtakarítottunk 400.000 forintot. A kifizetett bérben nemcsak az útépítés költsége szerepelt, hanem a kő kitermelésének és kocsira rakásnak a költsége is, ami a vállalkozásnál teljes egészében dologi kiadásként jelentkezik, mert azok a kész követ a helyszínre szállítva vásárolják meg. Az aránytalansághoz hozzájárult az is, hogy amíg több bért fizettünk ki, ugyanakkor kevesebb dologi kiadásunk volt, mert követ nem kellett venni és a szállítást a gazdák társadalmi munkában végezték. Ez volt pályafutásom ideje alatt az egyetlen fegyelmi büntetés, amit a végén hatálytalanítottak, de az elmaradt fizetésemelést már nem adták meg, ami ezután a további évek alapfizetéseire is kihatással volt.

 

<< Vissza