Waldorf Alapítvány létrehozása

 

1988. elején felkeresett hivatalomban Anett Stroteich óvónő, aki tört magyarsággal bemutatkozott, előadta, hogy mint németországi óvónőt bízták meg azzal, hogy Magyarországon alakítsa meg és indítsa be a Waldorf rendszerű óvodai oktatást. Mivel nem volt a hivatalban Bogdán Istvánné tanácselnök, megkért, hogy jelöljek meg egy időpontot, amikor egy küldöttséget fogadni tudunk ilyen ügyben.

A megjelölt időben újból megjelent dr. Vekerdi Tamás pszihologus, a Vitális Életvédők Egyesülete képviseletében, Makovetz Imre országos hírű építész, és a 28. Sz. Jogtanácsosi Munkaközösség képviselője, valamint Dr. Jakab Tibor orvos pszihologus solymári lakos társaságában és előadták, hogy Solymár községben a Kossuth Lajos utca közepén lévő volt Sólyom Mátyás féle házat óvoda céljára meg kívánják vásárolni és ott egy Waldorf rendszerű kísérleti óvodát létrehozni. Elmondták, hogy a Waldorf oktatási rendszernek nyugaton már több évtizedes sikeres múltja van, amelynek lényege, hogy a tanulókban azt a képességet fejleszti ki a legelőnyösebben, amihez azoknak kedvűk van. Ennek hatása ma már lemérhető, mert Németországban a jelenlegi sikeres fiatal nemzedék zöme a Waldorf oktatás részese volt. Dr. Jakab Tibor kifejtette, hogy Solymárt alkalmasnak tartja arra, hogy itt az első ilyen rendszerű óvoda létrejöjjön, tekintettel Budapest közelségére, ahonnan jelentős anyagi támogatást kapnak. A Waldorf rendszer lényege hogy a tanulók, mint óvodások kezdik ezt az oktatási formát, majd 13 osztályon át elvégzik az általános iskolát, utána érettségi vizsgát tesznek, ami felsősokú képesítés megszerzésére ad alapot.

A jelenlegi óvodának a helyisége tulajdonképpen csak egy csoport indításához elegendő, de a rendszer fejlesztéséhez alapítványt kívánnak létrehozni, mely először Solymár egy megfelelő területén felépítené az ország első ilyen óvodáját, amit majd három év után az első iskola építése követne.

Kérésük az volt, hogy a községi tanács támogassa ezt az elképzelést és egyelőre az óvoda elhelyezése céljára, biztosítson megfelelő területet. Makovetz Imre építész vállalta, hogy az általa vezetett MAKONA tervező Intézet teljesen ingyen elkészíti az óvoda terveit, majd később az iskola terveit is.

Ha a község megfelelő telket tud adni az építkezéshez, a szükséges költséget alapítványi úton fogják biztosítani, melyben az első óvodás gyermekek szüleit is be kívánják vonni.

A kérelmen elgondolkodva felmerült bennem az a régóta folyó országos vita, hogy a jelenlegi egyféle állami oktatási rendszer mellett. többfajta rendszert kellene Magyarországon is bevezetni, más országok példájához hasonlóan.

A rendezési tervünkben ilyen alsó fokú óvoda és iskola céljára tartottuk vissza a Panoráma utca elején lévő 5 állami telket, amit már régen meg kívántak vásárolni lakásépítés céljára, de azt nem adtuk el, mert a község vezetése részéről ezt a területet alkalmasnak tartottuk óvoda céljára, mert egy később kialakuló harmadik község-központban van. Mi lenne, ha ezt a telket erre a célra az alapítványnak adnánk, hogy azon a saját pénzén egy megfelelő oktatási intézményt építsen. Vagy sikerül a kísérlet és akkor Solymár volt ebben az ügyben az országos élenjáró, vagy nem sikerül az új oktatási forma, ebben az esetben is az épület Solymáron maradna, és alkalmas lenne a hagyományos oktatási formák szerinti felhasználásra. E gondolataimat megosztottam Bogdán Istvánné ta nácselnöknővel, aki egyetértett vele.

Felajánlottuk - a közeljövőben ülésező tanácsülés jóváhagyásától függően - a részben közművesített területnek az alapítvány céljára való átadását, azzal a feltétellel, hogy a jövőben, ha az építésben közreműködő szülök gyermekei az óvodából kikerülnek, az új felvételeknél, egyenlő feltételek esetén, a solymári gyermekek felvételét kell előnyben részesíteni.

A községrendezési tervet megmutattam Mako-vetz Imre építésznek, említettem a terület lejtős fekvését, a Magas útról való előnytelen megközelítési lehetőségét, a kőzművesítettséget. Víz és villanyvezeték van. A csatorna végpontja mintegy 200 méterre található, ezt meg kellene építeni, a hozzávezető utat aszfaltozni. Gázvezeték építése a távlati tervekben szerepel. Ő a területet alkalmasnak tartotta az építés céljára és az ajánlatot elfogadásra javasolta.

Miután a rövid idő múlva esedékesé vált tanácsülésen a tervet előterjesztettem, egy pedagógus, Marlokné Cservenyi Magdolna a javaslatot nagyon jónak tartotta. Külföldi tanulmányutak, és egyéb forrásokból ismeri a Waldorf pedagógiai módszereket, amiket jónak tart és nem utolsó szempont, hogy ennek az alternatív oktatási rendszer bevezetésének Solymár lehetne a bölcsője. Ezután a tanácsülés a javaslatot elfogadta és hozzájárult a területnek, az említett feltételek mellett a Waldorf alapítvány részére való átadására.

Az ígéretének megfelelően a MAKONA Tervező Intézet rövidesen elkészítette az óvoda tervét és annak az építkezéséhez hozzákezdtek, ami 1989. év végefelé készült el. Ugyancsak elkészült az alapítvány alapítói oklevele, ami 1989-ben került jóváhagyásra. Az alapítói okiratnak csak a lényegét szeretném leírni:

“/…/Az alapítvány neve: “Török Sándor” Waldorf pedagógiai alapítvány. 1075. Bpest. Rumbah S. u. 15.

Alapító tagok: Solymári Tanács Végrehajtó Bizottsága, Solymár.

- Vitális Életvédők Egyesülete, Budapest. I. Róka u.

- MAKONA Tervező Kisszövetkezet, Budapest. VII. Rumbah S. u. 15.

- 28. sz. Jogtanácsosi Munkaközösség, Budapest. XII. Ugocsa u. 6 / b.

Az alapítók, a magyar oktatás- és nevelésügy jobbításának elodázhatatlan szükségességét belátva a személyiség, a testi, lelki és szellemi képességek és készségek szabad fejlesztése, az ifjúság általános műveltségének emelése, a humanista szellemiség és az igazi hazafiasság kibontakoztatása érdekében, az egyetemes kultúra szellemi és erkölcsi értékrendjére tekintve, arra az elhatározásra jutottak, hogy alapítványt létesítenek egy Waldorf pedagógiai rendszerű iskola és óvoda létrehozásának és működtetésének elősegítésére, mint tartós közérdekű célra. /…/

Az alapítvány közvetlen célja a magyar oktatás- és nevelésügy megújulásához való közvetlen hozzájárulás, egy helyi kezdeményezés alapján felépítendő, Waldorf pedagógiai rendszerű iskola és óvoda működtetésének támogatása.

•  Az óvoda az iskoláskor előtti három évben a gyermekeket életkorilag heterogén csoport szervezve működik.

•  Az iskola:

•  kísérleti, 12+1 évfolyamos, egységes, általános - középiskolát is magában foglaló - képességfejlesztő iskola;- a Waldorf pedagógia eredeti célkitűzése szerint a proletáriátus gyermekeinek heterogén közegben esély egyenlőséget, biztosit;

- általános képzést és többes orientációjú szakmai (ipari, mezőgazdasági, humán jellegű stb.) alapképzést nyújt;

- egyenlő súlyt helyez a testi, lelki és szellemi készségek és képességek kifejlesztésére;

- orvosi, antropológiai, szociológiai, pszichológiai és pedagógiai szakismeretek alapján a gyermek valós szükségleteihez igazodó, ezeket felismerő oktatási rendszer szerint működik;

Az oktatásról szóló 1985. Évi I. Tv. 14.§ /2/-/4/ bekezdései és a 24.§ rendelkezései. valamint a Művelődési Miniszterhelyettes 26122 / 1988. VIII. számú engedélyező leirata alapján fejti ki működését; az iskolát megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek az oktatási törvény alapján a magyar iskolarendszer bármely iskolájára vonatkoznak /…/.

AZ ALAPÍTVÁNY VAGYONA.

1./ Az alapítvány a jelen okiratban meghatározott célok megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik.

2./ Az alapítvány induló vagyona:

Solymári Tanács VB. 4.100.000,- Ft értékű ingatlanadomány,

Vitális Életvédők Egyesülete 200,000,- Ft készpénz,

MAKONA Tervező Kisszövetkezet 5,300.000,- Ft értékű tervezési munka.

28. sz. Jogtanácsosi Munkaközösség 350.000,- Ft értékű jogi és jogi képviselteti munka /…/.”

 

Az óvoda megépülte után az ország minden területéről jöttek a művelődésügy szakemberei tapasztalatcserére, az itteni oktatási rendszer megtekintésére, s ma már az ország több helyén létesítettek ilyen intézményeket.

Amikor az első óvodások az iskolába kerültek, átmenetileg a József Attila u. 41. számú községi tulajdonban lévő épületben biztosítottak részükre szükség tantermet.

Amikor az eredeti elképzelés szerint az alapítvány Solymáron meg akarta építeni az iskola épületét, az önkormányzat nem adta meg a lehetőséget, s így a solymári óvodából kikerült gyerekek Pesthidegkutra jártak iskolába, ahol a Waldorf alapítvány részére megfelelő iskolaépületet adtak.

Később az Önkormányzat mégis eladta az alapítványnak a József Attila u. 41 számú épületet, ahol tanárképző iskolát létesítettek. Az alapítvány ugyancsak megvette a solymári Vegyes KTSZ megszüntetése után a solymári József Attila utca 26 szám alatti központi épületét, ahol kialakították a Waldorf alapítvány FÉSZEK iskoláját

Ennek az épületnek a teljes felújítását és átalakítását, jóformán az odajáró diákok szülei, ingyenes társadalmi munkában végezték el.

 

<< Vissza