“Solymár Nagyközségért” plakett alapítása

 

A múlt rendszerben divatban volt mindenféle mozgalom elindítása, nyilvántartása, a versenyszerű mozgalom éves értékelése és oklevéllel való elismerése. Így pl. a “Tiszta udvar - Rendes ház” mozgalomban mindig azok kapták az elismerést, akinek a portája olyan volt, hogy azt meg is érdemelte. Az utcák, árkok karbantartásáért, más tevékenység elismerésért rendszeresen egyes ünnepi alkalmakkor nyilvánosan okleveleket adtak át. Ezeket az okleveleket majdnem mindig ugyanazok kapták. Hiszen akiknek a háza kiemelkedően szépen rendben volt tartva, virágos volt az udvara, az minden évben ilyen volt, és megérdemelte az oklevelet. Aki rendesen seperte az utcáját és tisztította az árkát, annak ez a vérében volt és minden évben kapott érte elismerést.

Ekkor említettem Pazsa Imre pártbizottsági titkárnak, hogy unalmas ezeknek az elismeréseknek a kiadása, mindig ugyanazoknak az embereknek, akik megteszik azt, ami tulajdonképpen mindenkinek a kötelessége lenne. Javasoltam, hogy alapítsunk egy olyan elismerést, pl. bronzplakettet, amit évente legfeljebb 5 személynek adjunk át, akik tényleg hosszú időn keresztül valamilyen fontos feladatot láttak el a községben. Így, akik a nagyközség fejlesztéséért jelentős értékű társadalmi munkát végeztek, a községért maradandót alkottak, a község gazdasági, társadalmi és kulturális életét jelentősen előrevitték, a lakosságért kiemelkedő tevékenységet végezték, a község jó hírét bármely téren öregbítették. A plakettet nemcsak személyek, hanem társadalmi szervek, intézmények és vállalatok is megkaphatják. Ezek ezt a plakettet meg fogják becsülni, megőrizni, hiszen azt mutatja, hogy tettek valamit a községért, nemcsak a saját portájukért. Ő ezt a javaslatot nagyon jónak tartotta és intézkedett is, hogy a Képzőművészeti Alapnál jelöljenek ki valakit, aki ezt a plakettet elkészíti. A községi tanács ehhez a szükséges összeget meg is szavazta. A plakett Szabó Gábor szobrász alkotása. Egyelőre 50 db plakettet rendeltünk, ami remélhetőleg hosszú ideig fedezi a szükségletet.

A plakettet minden év augusztus 20 - i ünnepség keretében adta át a tanács azoknak, akiknek előzőleg a tanács Végrehajtó Bizottsága az elmúlt évtizedekben végzett munkásságért odaítélték és életük valamely fontos szakaszához jutottak (nyugdíjazás, vezetői tevékenység befejezése, valamilyen intézmény létrehozása stb.) A plakett csak erkölcsi elismerés volt, pénzjutalom nem járt vele, de nyilvános ünnepség keretében, emléklappal együtt adták át.

Nem kívánom részletezni, hogy kik, miért kapták jogosan ezt a plakettet, hiszen a nevük szerepel a Solymár Története és Néprajza című könyvben. De hogy nem mindig a végzett munkát vették figyelembe, hanem sokszor politikai állásfoglalást néztek, bizonyítja, hogy mivel az 1988. ben történt nyugdíjazásomkor, az 1944 - óta Solymár község elöljáróságánál majd tanácsánál végzett, jóformán jogfolytonos munkám, valamint a 34 évi vb. titkári tevékenységemről megfeledkezve - mivel a MSZMP helyi vezetőivel az utóbbi időben többször összetűzésem volt - nevemet nem volt szabad javaslatként sem felhozni az előkészítést végző vb. ülésen. Ebben az elismerésben Solymár község tanácsától nem részesültem.

Az elismerést és elégtételt a rendszerváltás után 65 éves koromban, a Pest megyei Önkormányzattól kaptam, amikor 1993. augusztus 19.-i megyei ünnepségen NYÁRI PÁL Díjat adományoztak, az együtt átadott okirat szerint “a megye közéletében, a köztisztviselői szolgálatban végzett kiemelkedő tevékenységéért.”

 

<< Vissza