Önkéntes tűzoltóság sorsa

 

Solymár nagyközség önkéntes tűzoltósága 1961 évben ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. Tulajdonképpen ebben az időszakban volt a testület a legerősebb, a legénysége zömmel olyan fiatalokból állt, akik mint úttörő tűzoltók szerezték meg e feladathoz a tudást és sikerélményeket. Az általános iskolában, korában volt egy úttörő tűzoltó csapat, ahol Szentpétery Endre tanító irányításával ezt a szakmát gyakorolták és megszerették.

Megfelelőbb volt a felszerelésük, mint korábban, 800 percliteres motorfecskendővel is rendelkeztek, s már fel tudták venni a tűzzel a küzdelmet.

Ugyancsak előrelépést jelentett a vízvezeték építése, melynek során, a főbb helyeken tűzcsapok is be lettek építve, igy víz is rendelkezésre állt. A meglévő tűzoltó szertáruk a felszerelésük elhelyezéséhez már kicsi is, de olyan elhanyagolt rossz állapotban volt, hogy már nagyon ráfért volna a felújítása. A másik probléma az volt, hogy a szertár az óvoda területén volt, és a község tervében szerepelt az óvoda bővítése, később napközis konyha építése is, ilyenformán a szertár területére szükség is volt. Ezért döntött úgy a tanács, hogy a mai központi konyha helyén állott öreg tűzoltószertár helyett a Szabadság utcában a gyógyszertár telkének másik végén lévő régi gazdasági épületből alakit ki tűzoltó szertárt.

Ez az épület már olyan nagy volt, hogy abban két tűzoltó autó elhelyezésére is lehetőség lett volna. A hely központi fekvésénél fogva, a réginél nem volt lényegesen kedvezőtlenebb. Az épület felújítása után 1961. évben, a 75. évfordulós ünnepségen került átadásra az új szertárépület László Antal tűzoltó parancsnoknak.

Időközben fejlődtek a község üzemei is, így a Termelőszövetkezet, a Faipari Vállalat valamint a PEMŰ is üzemi tűzoltóság szervezésére lett kötelezve. Ezek közül a PEMŰ, mint tűzveszélyes anyaggal dolgozó legnagyobb községi vállalat volt az, amely biztosítani tudta a nap 24 órájában a tűzoltói szolgálat ellátását. Erre szakképzett emberekkel, és anyagilag lehetősége volt egy önálló tűzoltószertár létesítésére, valamint tűzoltó gépkocsi beszerzésére.

1980-ban egyezett meg a tanács és a PEMÜ vezetősége abban, hogy a községi tűzoltóságot átadjuk a PEMŰ-nek, mert a tűzoltó autójával, sokkal gyorsabban és hatékonyabban tud szükség esetén a község bármely területén beavatkozni. A PEMŰ ekkor vette át a községi tűzoltó szereket. A két múlt századbeli tűzoltó kocsifecskendőből az egyiket a járási tűzoltóság vette át, a másik a Községi Múzeumban látható.

Az önkéntes tűzoltóság megszüntetése már azért is aktuális volt, mert a tűzoltók zöme PEMŰ dolgozó volt, s ott olyan munkakörben dolgoztak, meg olyan időbeosztásban, hogy szükség esetén hatékonyan tudtak bármikor éjjel vagy nappal beavatkozni. A községi tűzoltóság annakidején már csak reprezentatív szerepet játszott. Igaz, hogy megelőző, preventív feladatokat, erdei őrjáratokat, különféle rendezvényeken szolgálatokat láttak el, de ezeket a feladatokat is átvette a PEMŰ üzemi tűzoltósága, mely az embereinek nagyobb anyagi elismerést is tudott biztosítani.

 

<< Vissza