|
A régi emberek nagyon babonásak voltak és ezek a babonák nagyszüleim idejében is élénken éltek az emberek között. Vihar elharangozása: Nagy vihar idején félreverték a harangokat, hogy a vihar elmúljon. Karácsonykor a karácsonyfára sok gyümölcsös kell akasztani, mert ahogyan a karácsonyfa ágai hajlanak a gyümölcs súlyától, úgy fognak a fák is roskadozni a terméstől. A tej fölé nem szabad kést tartani, mert ezzel elvágják a tehén tejtermelését. A kenyeret csak kereszt jelölés után szabad megszegni. Azt mindig úgy kell az asztalon elhelyezni, hogy a vágott oldala az asztal közepe felé nézzen. Újév napján nem szabad tyúkot fogyasztani, mert a tyúk hátrafelé kapar, és ez az egész évi gazdaságot hátráltatja. Ilyenkor sertéshúst kell enni, mert az előrefelé túr ás ez a gazdaságot előreviszi. Újév napján nem szabad mezitláb reggel a padlóra lépni, mert akkor az embert megharapja az év során egy mérges kutya. Farsang hétfőn sokat kell táncolni, mert csak annak lesz nagy kukoricatermése, aki ennek eleget tesz. Tyuk, liba alá csak páratlan számú tojást szabad adni űltetéskor, mert különben nem lesz szerencse a keltetéssel. Karácsony elött kb. két héttel árpát csíráztattak egy földdel megtöltött tálban. Az árpa karácsony napjára ujjnyi hosszúra megnőtt. A közepébe mécsest tette, s a karácsonyfa alá került. Az így megszentelt zöld árpát vízkereszt napján az állatok kapták, hogy egészségesek maradjanak. ********************** Elolvasva ezt a beszámolót, felvetődik, hogy egy család hogy tudta ezt a rengeteg munkát időben elvégezni? A ma embere már nem érti meg ezt a látástól – vakulásig való munkát, amit régen oly sok parasztcsalád végzett. A 3-4 órás felkeléstől, az este 10 – 11 órai lefekvésig, pihenő csak kevés volt. Nagyszüleim nem is tudták ezt a munkát mindig egyedül elvégezni. Ebbe két gyermekük már 7-8 éves koruktól besegítettek. A nagyobb kampánymunkák – kapálás, aratás, kukoricatörés, krumpliszedés – alkalmával napszámosokat alkalmaztak. A harmincas években erre mindig örömmel akadt vállalkozó, mert igen sokan voltak munkanélkül, akik 2 pengő napszámbérért szívesen eljöttek dolgozni. Igy sokszor a piaci bevétel pénze elment a napszámosok fizetésére. A gazdálkodás különösebb felemelkedést, jobb megélhetést nem biztosított. Megvolt a mindennapi kenyér, a szükséges élelem, évente egy pár cipő, néha egy-egy új ruha. A lakás kényelmesebbé tételéről nem lehetett szó. Petróleummal világítottak, mert villany az utcában nem volt. A szőnyeg a lakásban ismeretlen volt. A lakás tisztaságára azonban nagyanyám vigyázott, a szobát, konyhát minden héten felsikálta, az egész lakást minden évben kimeszelte. Ugyancsak évente kimeszelték az istállót is, de évente az egész ház külső falát is lemeszelték. |