Solymár földesurai idorendi sorrendben
Seres István

 

 

XIII. szd. előtt. Királyi birtok  
A XIII. szd.   I.-Mojs nádor Leánya a Baár Kalán nemzetségbeli Pósa fia, II. Nána felesége.
1255 Margitszigeti apácák

IV. Béla király Hidegkúttal együtt adja cserébe a Mecse nevű birtokáért.

1266. Margitszigeti apácák IV. Béla jóváhagyja Nána comez végrendeletét, mely szerint a község az apácák tulajdonába kerüljön.
1288 Czemps-i Rudolf

IV. Béla ajándékaként.

1337. Drugeth Vilmos nádor

Károly Róbert feléleszti az apácák jogait, akik bérbe adják Drugeth Vilmos nádornak, aki lakosokat telepit a területre.

1355 Lackfí István és Imre

elcserélik az apácákkal egy Tolnamegyei birtokért.

1390 Lackfi család Ekkor már kész volt a vár., amely valószínűleg 1382-1390 között épült.
1382-1390 Csáktornyai Lackfi István

Zsigmondot támogatta királyválasztásánál és ezért megkapta a komáromi várat, és 20 falut. Elképzelhető, hogy ebben az időben királyi engedély nélkül építette a solymári várát.

1390. István nádor familiárisa.

A Várnagy Chanouchi Benedek

1397 Zsigmond király

Lackfi István elvesztette a király bizalmát és a Lackfiakkal való leszámolás után a vagyon a királyra szállt.

1397

 

Kwasal-i Jaksh fiai György István és Jánosnak elzálogosítja Zsigmond a solymári várat.

1404 Zsigmond király. Ez idő előtt a várat visszaváltotta.
1404.01-én  

Zsigmond a Solymári várban tartózkodott, s innen keltezte egyik okiratát.

1409 Johannes dictus Martigna

a solymári várnagy.

1420 Borbála királyné

Zsigmondtól kapta ajándékba.

1435 Sanó

Sanó olasz embereivel elfoglalta a királynői várat. A királynő utasítást ad a hatalmaskodó kiűzésére.

1442 Korbáviai grófok A horvátországi grófoknak a királynő zálogosija el.
1444  

Olnodi Czudar Jakab és fiai Jakab és Simon, miután Ulászló pártjához csatlakoztak, mint ilyenek juthattak a várhoz.

1444  

Rozgonyi Simon egri püspöknek, és főkancellárnak, Rozgonyi György országbírónak valamint Rozgonyi Simon és Sebestyén pozsonyi főispánnak elzálogosítva

1444-45 Garai család

Garai László nádor a vár birtokosa. Ő a főúri ligák vezetője, az ország leggazdagabb földesura. 1458-ban 23 mezőváros, 590 falu és 15 vár ura.

1457

Dormánházi Miklos

várnagy.
1468 Garai Jób és Újlaki Miklós

közös tulajdonos.

1481 Mátyás király

A Garai család kihalásával a Garai birtok a király tulajdonába kerül.

1482 Corvin János

Mátyás király valamennyi szerzett birtokát Corvin János nevű törvénytelen fiának adja, hogy az uralkodását előkészítse az ország leggazdagabb főura lett. 30 vár, 17 castellum, 49 mezőváros, és mintegy 1000 falú volt a tulajdonában.

1495 Ráskay Balázs és fia

Mátyás fia lemondott a királyágról, eladósodott és a birtoka egy részét eladta.

1496. II. Ulászló elcserélte a 7ólyóm megyei Végles váráért.
1511 Zempleki Tamás és felesége

végrendeletűkben Zempleki Tamásra, és néhai nemes solymári Bornemissza István leányára Margitra hagyományozzák.

1515

Salmary Tamás

 
1518 Budai udvar Az 1518-as országgyűlés határozata alapján.
1518 Turzó Elek kincstartó  
1526.07.18 Bakics Pál

A törökök elől menekülő vajda szoros kapcsolatba kerül Tomory Pállal, akinek közbenjárására II Lajos, a mohácsi csatába indulása előtt a solymári várat neki adta letelepedés céljára. Mivel a mohácsi csatavesztés után Bakics Ferdinánd oldalára állt, az adományozást 1528. után Ferdinánd király megerősítette.

1531.01.25.   Buda Miután János király török segítséggel elfoglalja Budát, többet között Solymárt is Budának ajándékozza.
1541.-1543.  

A törökök elfoglalják Budát, majd 1543-ban Esztergomot és Visegrádot. Mivel a védelemre nem találták a solymári várat alkalmasnak, valószínűleg ebben az időben felgyújtották.

1580.  

A török összeírásokban pusztaként szerepel. Solymár területe a török idők alatti összeírásokban pusztaként szerepel. Mint hűbérbirtokot esetenként írták össze, s az alábbi hűbéresek nevei maradtak fenn:

1546. Júnusz bin Mahmud hűbérbirtokos,
1559. Ibrahim birtokos,
1562. Berber Garagoz birtokos,
1580. Ali bin Inehán birtokos.
1590.  

Haszonélvezőre nincs adat, azonban feljegyezték, hogy itt van a Gül Baba kolostor rétje, Iljász bin Abdullah és Sabán rétje.

1703. Wattay János és István

szerepel az összeírásban mint földesúr. A Wattay család a birtokon még a XVII. Században kapta adományba

1746 Nádasdy Tersztyánszky

János vette meg Pilisvörösvárral és Szentivánnal együtt.

1768. Majthényi család örökösödés utján szerezték meg.
1769 Majthényi Károly örökösödés utján szerzi meg.
1782-85. Majthényi Károly Ekkor építi a solymári templomot.
1792.01.06 Marcibányi Istvánné Majthényi Mária örökölte apja halálakor.
1814 Kállay család Ekkor halt meg Majthényi Mária.
1855-1865 gróf Karácsonyi Guidó az új tulajdonos.
1878  

július 30-án hagyta jóvá a Pestvidéki királyi törvényszép 11.592/1878 számú határozatával gr. Karácsonyi Guidó földesúr és a solymári jobbágyok között létrejött úrbéres barátságos egyezséget, melynek következtében a jobbágyok által használt föld örök megváltás címén a birtokukba jutott, s a grófnak csak a község területének töredéke maradt meg.

1900 gróf Karácsonyi Jeno örökli apja halála után a megmaradt ingatlanokat.
1935 körül  

Keglevits Gyuláné 13/20, gróf Karácsonyi Jenő halálával gyermekei öröklik a megmaradt részt:
Moyos Miksáné 1/20,
Hoyos József és Béla 1/20,
Degenfeld Somburg Pál 1/20,
Dr. Marsovszky Ivor 4/20 arányban.

1945  

után az összes földbirtokosi ingatlanok államosításra kerültek, s ezzel a földesúri rang Solymáron is megszűnt.

 

<< Vissza