Szarvas csárda története

 

A községen átvezető 10.-es út az ötvenes évekig viselte az 1. számú országos főút elnevezését, ez volt a Budapest és Bécs közötti főútvonal. Amikor megépült a Budaörs irányába vezető új autópálya, az kapta az 1. számú út jelölését és a Solymáron átvezető régi út lett a 10-es útvonal.

Ha az autós Budapest felől a 10-es úton Pilisvörösvár felé közlekedik, a Pilisborosjenői téglagyárnál lévő 18-as kék busz végállomásával szemben lévő kocsma épületén SZARVAS KOCSMA nevet olvashatja. Ez a kocsma valamikor a Pilis-vörösvári Koller család birtokában volt és Koller vendéglőként szerepelt, ez is volt a cégérén felírva.

Az említett kocsmától mintegy 200 méternyire van a benzinkút, mellyel szemben további kb. 50 méterre van az út jobb oldalának utolsó épülete, mely közvetlenül az út mellett áll, olyan mélyen, hogy az út szintjével egy magasságban van a háznak az ablakpárkánya. Valamikor ez volt a SZARVAS CSÁRDA, mely a XIX század elején, a Budapest-Bécs közötti főut forgalmának igénye céljára épült. Az épitmény az országos műemléki jegyzékben szerepel, mint “ földszintes, kétmenetes, oromfalas épület, nyeregtetővel. Oromfalain befalazott kőkeretes nyilászárókkal .”

Itt a fáradt utas mindig megpihenhetett, meleg ételt, hideg sört vagy jó bort kaphatott. Persze ez az útvonal már több százéves, s az akkori közlekedési viszonyok miatt ilyen pihenő helyekre a kocsisoknak és az utasoknak egyaránt szükségük volt. Hogy miért hívták Szarvas csárdának, azt nem tudnám megmondani, de bizonyára valami köze van az e területen sürün megforduló vadászoknak is.

Az ötvenes évek végén, amikor a régi 1. számu utat 10.-es uttá nyílvánitották, a megnővekedett gépkocsi forgalma miatt ezt az utat is korszerűsíteni kellett, és ki kellett szélesíteni, hogy azon kétirányú gépjárműforgalom bonyolódhasson le. Ugyanis korábban az út és a mellette lévő árok közötti padkán mindkét oldalon cseresznyefa sor volt, ami az autóforgalom beindulása után sok balesetnek lett okozója. Ezeket a fákat kivágták, és az utat kiszélesítették. De nemcsak a szélesítést végezték el, hanem a nyomvonalát is módosították, az éles kanyarokat levágták, és nagyobb ívűre korrigálták, így került az út közelebb az un. Szarvas csárda épületéhez. Nemcsak a nyomvonalat javították, hanem, a magassági szintkülönbségeket is csökkentették, ilyenformán a meredekebb részeket lefaragták, a mélyebben fekvő részeket feltöltötték. A kérdéses épület előtt feltöltés történt, ezért került az épület ablakpárkányának magasságába az útnak a szintje. Még egy ilyen magassági korrekciót hajtottak végre Pilisvörösvár előtt is, ahol az akkori szénbánya előtti részen igen meredek volt a régi útvonal.

A Szarvas csárda úgy volt kialakítva, hogy az udvarának az épület mindkét oldala felöl volt kocsibejárata, s így az ott megálló jármű, amerről éppen jött behajthatott a csárda udvarára, ahol a ló türelmesen megvárhatta a gazdájának a kiszolgálását, pihenését, esetleg a lovakat is megetethették. Majd utána továbbindulásnál nem kellett megfordulni, hanem továbbhajtva a csárda másik oldalán hajtottak rá az útra, hogy az utazást folytathassák.

Az út korszerűsítésével kapcsolatos terepren-dezés a Szarvas csárda épületének a leromlását okozta és forgalma lecsökkent. Különösen, amikor a régi kuncsaftkört kitevő lovasfogatok száma erősen leapadt, s az autóknak nem volt szükségük olyan sürü megállásra, másrészt igen előnytelenné vált az épület fekvése, mert az ablakon kinéző vendég az arra járó gépkocsinak csak a kerekét láthatta, no és persze szívhatta az onnan beszűrődő port és benzin-gőzt. Amikor a hatvanas évek elején a Szarvas csárdát bezárták, utána jó ideig a név el is felejtődött. A régi un. Koller kocsma tulajdonos változása ezu-tán, már jó pár éve, a régi nevet felélesztette, talán jobb csengésűnek találta, mint a korábbi elnevezést és ezért a megszűnt csárda nevét írta ki a cégtáblájára. Hogy ez a régi tulajdonos hozzájárulásával történt-e, erről nincsen tudomásunk.

 

<< Vissza