Határozatok, rendeletek

32/2006. (IX. 15.) Képviselő-testületi rendelet
Tárgy: A helyi közutak kezelésének szabályairól

Solymár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a tulajdonában lévő közutak, azok műtárgyai és tartozékai kezelésének szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

 

A rendelet célja

1.§ A rendelet célja az út-, közmű-, és vasútépítmények építésének, valamint a burkolatbontásnak és forgalom- és súlykorlátozásnak helyi szabályozása, a tevékenység kiszámítható, biztonságos ellátásának, ellenőrizhetőségének biztosítása.

A rendelet hatálya

2.§ (1) A rendelet területi hatálya Solymár közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya Solymár közigazgatási területén belül minden természetes és jogi személyre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra kiterjed.

 

(3) A rendelet tárgyi hatálya az önkormányzati kezelésű helyi közutak, azok műtárgyai és tartozékai (a továbbiakban együtt: helyi közutak) kezelésére terjed ki. A rendelet magában foglalja az út-, és közműépítés üzemeltetői szempontjait, valamint az útkezelői tevékenység szabályozását.

 

3.§ E rendelet rendelkezéseit az út-, közmű- és vasútépítményekkel, valamint a burkolatbontással és forgalom- és súlykorlátozással kapcsolatos magasabb rendű jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni.

 

Értelmező rendelkezések

 

4.§ E rendelet alkalmazásában

 

a)       közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (árkád alatti járda, alul- és felüljáró).

b)     tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg             pormentesítése, allergén anyagoktól való megtisztítása.

c)     útpálya: általában járművek közlekedésére szolgáló, rendeltetésének megfelelően szabadon használható közterület.

d)     járda: gyalogosok közlekedésére szolgáló közterület (gyalogút, lépcső, stb.).
e)    műtárgy: a közlekedést szolgáló híd, aluljáró, felüljáró, áteresz, támfal, bélésfal, mellvédfal, alagút,             stb..
f)         közmű: a közterület alatt, vagy felett elhelyezett vezetékhálózat a hozzá tartozó műszaki             létesítményekkel: (csatornák, ezek aknái és fedlapjai, folyókarácsok, tűzcsapok, elektromos kábelek és transzformátorok, közkifolyók, légoltalmi riasztóberendezések, kertészeti locsolóhálózat és             szerelvényei, közvilágítási elemek, közlekedési táblák és lámpák, telefonfülkék, csoportos-állványos             postaládák, közműjelzések táblái),

 

g)            burkolat: útpálya, járda ideiglenes, vagy végleges szilárd szerkezete (kockakő, keramit, aszfalt, beton,             stb. alap- és ágyazattal együtt),

h)         közúti jelzések: a közúti forgalom rendjét meghatározó jelzőtáblák, útburkolati jelek, fényjelző             készülékek, közlekedési tükrök, terelőoszlopok, útirányjelző táblák, tömegközlekedési megállóhelyek             jelzései, taxiállomások jelzései.

i)            közúton folyó munka: mindazok az út-, járda-, közmű-építések és felújítások, amelyek közterületeken             folynak, és a forgalmat befolyásolják.

j)         park: minden fásított, füvesített dísznövénnyel vagy virággal beültetett közterület, melyet az             önkormányzat ténylegesen akként kezel és a lakosság ilyen módon használ, valamint a gyermekjátszótér,      melyet kizárólag gyermekek szórakoztatását szolgáló célzó, illetőleg elősegítő berendezésekkel,             felszerelésekkel látnak el.

k)            zöldfelület: a település növényzettel tartósan vagy időszakosan fedett területeinek egésze, függetlenül             attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén  belül helyezkedik el.
l)            parkolóhelyek- és területek: gépjárművek parkolására kijelölt fizető vagy ingyenesen igénybe vehető burkolt területek.

m)            kizárólagos használatú várakozóhely: az olyan várakozásra alkalmas közterület, amely kizárólagos             használatot biztosít az engedélyesnek az épület homlokzata előtt, térítésmentesen legfeljebb két darab             személygépkocsi várakoztatására.

n)            közforgalmú útcsatlakozás: utak, üzemi ill. közforgalmat lebonyolító, út menti ingatlanok, létesítmények (pl. üzemek, parkolók, üzemanyagtöltő állomások, irodaházak, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények közúti kapcsolatát biztosító, útpályaként kialakított terület,

o)            kapubehajtó, telekbejáró: út menti magántulajdonú magánhasználatú ingatlan megközelítését, közúti kapcsolatát biztosító terület, melyet közforgalom nem vesz igénybe. A kapcsolódó területen belül legfeljebb 30 várakozóhely lehet.”

 

 

A helyi közutak igazgatási jellegű feladatai

 

5. §. (1) A közútkezelői hozzájárulást a jegyző adja ki.

 

(2) Közútkezelői hozzájárulás szükséges:

a)            forgalomszervezési intézkedés, forgalomkorlátozási intézkedés alóli felmentéshez,

b)         közút nem közlekedési célú igénybevételéhez,

c)         a közút felbontásához,

d)         a közút területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez,

e)            útcsatlakozás, kapubehajtó építéséhez, (ingatlan rendeltetési mód változása),

f)            szikkasztóárok, áteresz, rácsos víznyelő építéséhez,

g)            külterületen az 1988 évi I. tv. 42/A.§-ban foglalt esetekben.

 

(3) A hozzájárulásban a közútkezelő feltételeket írhat elő.

 

(4) Közútkezelői hozzájárulás nélkül a közút nem közlekedési célból abban az esetben vehető igénybe, ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges.

 

(5) Az (5) bekezdésben szabályozott esetben is alkalmazni kell az 1988. évi I. tv. végrehajtására kiadott 30/1988.(IV.21.) MT rendelet 28.§. és 29.§-ban foglaltakat.”

 

 

Behajtási engedély

 

6. §      (1)  A forgalomszabályozási jellegű intézkedések, korlátozások alól felmentést (a továbbiakban: behajtási engedély) a képviselő-testület felhatalmazása alapján átruházott hatáskörben:

a)               eseti, és legfeljebb 5 alkalomra szóló felmentés esetében a Polgármester,

b)               határozott időre, de legfeljebb egy naptári évre szóló felmentés esetén a Vagyongazdálkodási Bizottság adhat.

 

(2) A közútkezelői hozzájárulás egyfajta, az abban meghatározott forgalomkorlátozó intézkedés alól adhat felmentést.”

 

7. § (1) A behajtási engedély iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (1.sz. melléklet) az Polgármesteri Hivatal Müszaki Irodáján kell benyújtani.

 

(2) A behajtási engedély kiállításáért a 2. sz. mellékletben meghatározott költségtérítést és általános forgalmi adót kell fizetni. A költségtérítést járművenként, járműszerelvény esetén minden forgalmi rendszámmal rendelkező jármű után meg kell fizetni.

 

(3) A behajtási engedély sürgős, (3 napon belüli kiállításáért)  kétszeres, az azonnali, (3 órán belüli kiállításáért) háromszoros költségtérítést kell fizetni. Határozott időre szóló engedély csak normál ügymenetben kérhető.

 

(4) A hozzájárulás kiadása megtagadható:

a)         ha a túlméretes rakomány megbontható, vagy más módon is szállítható,

b)         ha a közút, teherbírása és állapota alapján – figyelemmel az alatta elhelyezett nyomvonal jellegű létesítményekre -  nem alkalmas arra, hogy a korlátozást meghaladó méretű jármű azon közlekedjék,

c)         ha a forgalomszabályozási, forgalomkorlátozási célokat jelentős mértékben veszélyeztetné.

d.)  a közút 5 éven belül lett szönyegaszfaltozva

e.) azonnali hibaelháritás ill. csőtörés esetében a (4) a.) –d.) foglaltakat figyelmen kívül kell hagyni

 

(5) A behajtási engedélyben a jármű üzemben tartója számára  elő kell írni mozgó járművekre vonatkozó korlátozás esetén az útvonalat amelyen a jármű közlekedhet, valamint más esetekben is azokat a feltételeket, amelyek a közlekedésben való részvétele  során biztosítják a közút és tartozékainak védelmét valamint a közúti közlekedés biztonságának megóvását.”

 

 

„Közút nem közlekedési célú igénybevétele

 

8.§ (1) A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez – kivitelezési munkák esetében - szükséges közútkezelői hozzájárulás megadására irányuló  kérelemhez 2 példányban mellékelni kell:

a)         az igénybevételt feltüntető tervet (helyszínrajzot, vázlatot, műszaki tervet, lebonyolítási tervet),

b)         a közút érintett szakaszának hossz-, illetve keresztszelvényét, feltüntetve azokon a vízelvezetés megoldását,

c)         az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, terelés) tervét.

 

(2) A kivitelezési munka megkezdéséhez munkakezdési hozzájárulást kell kérni a 4. sz. melléklet szerinti kérelmen a Polgármesteri Hivatal Müszaki Irodáján, melyhez a kivitelezési dokumentáció egy pld-t csatolni kell.

 

(3) A közút igénybevételéért fizetendő díj összegét – e rendelet 3. sz. mellékletében foglalt díjtételek és szorzók alkalmazásával – a közút kezelője állapítja meg a munkakezdési hozzájárulásban. A fizetendő díj összegét százforintos kerekítéssel kell megállapítani, de a legkisebb díj nem lehet kevesebb 1. 000,- Ft-nál, azaz egyezer forintnál. Nem kell díjat fizetni a közút kezelője által vagy megrendelésére végzett, üzemeltetéshez, fenntartáshoz és építéshez kapcsolódó nem közlekedési célú igénybevétel esetén.

 

(4) A közút igénybevételéért fizetendő díj előre esedékes, annak mértékét az igénybevétel tervezett időtartama alapján de legalább egy napra kell megállapítani. A díj megfizetéséig a közutat érintő munkavégzés vagy egyéb nem közlekedési célú munkavégzés nem kezdhető meg.

 

(5)A (3)-(4) bekezdésben szabályozott díjat a hozzájárulásban meghatározott mértékben, módon és időpontban kell az önkormányzat részére megfizetni

 

(6)A közút hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétele estén a fizetendő pótdíjat a 19/1994.(V.31.) KHVM R. alapján a közlekedési hatóság állapítja meg.”

Út- és műtárgyépítés általános szabályai

 

9. § (1) Az út- és közúti műtárgyépítés csak az építési engedély birtokában kezdhető meg.

 

(2) Az építtetőnek már a tervezés időszakában be kell szerezni az építéssel érintett közműszolgáltatók hozzájárulását.

 

(3) Ahol utat, műtárgyat építenek, ott az érintett közműszolgáltatók kötelesek az ingatlanok hiányzó csatlakozó vezetékeit, a szükséges bővítéseket úgy megépíteni, hogy a későbbi rákötések során az útpálya felbontása ne váljon szükségessé. A csatlakozó vezetékeket akkor is meg kell építeni, ha azt az ingatlan tulajdonosai, kezelői nem igénylik. Későbbi rákötés során az érintett közműszolgáltatók a költségeket a mindenkori áron megtéríttetik az ingatlan tulajdonosával.

 

(4) Az út építése során a nyomvonal jellegű vezetékeket üzembentartóik az útkereszteződéseknél kötelesek védőcsőbe helyezni, illetve bővítés céljára további védőcsöveket elhelyezni.

 

(5) Az útépítés befejezését követő ötödik naptári év december 31. napjáig, az útpályán bontással járó munkára engedély nem adható ki, kivéve a más módon el nem hárítható üzemzavart, vagy balesetveszély elhárítását, illetve kátyúzást.

 

(6) Az út és műtárgyépítés során a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vonatkozó „Útügyi Műszaki Előírás”-ban foglaltakat kell alkalmazni.”

 

Útcsatlakozás építése

 

10. § (1) Szilárd burkolattal ellátott közforgalmi útról a vele határos ingatlanra csak az engedélyezett tervek alapján megépített csatlakozási szakaszon (kocsibehajtón, átereszen, esetleg hídon) át szabad közlekedni. Parkon, zöldfelületen járművel áthajtani, ingatlant megközelíteni nem szabad.

 

(2) A csatlakozás létesítése az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) kötelessége. A csatlakozást a tulajdonos hozzájárulásával a használó (bérlő, stb.) is megépíttetheti.

 

(3) A csatlakozás építésének engedélyezése iránti kérelemhez 3 példányban csatolni kell az 1:50 léptékű kiviteli tervet, műszaki leírást, a tulajdonjog igazolását vagy tulajdonosi (kezelői) hozzájárulást.

 

(4) Az ingatlantulajdonost (kezelőt) a már meglévő csatlakozás korszerűsítésére vagy felújítására lehet kötelezni, amennyiben az útépítés állapota indokolja, vagy ha a csatlakozás balesetveszélyes. Ha a tulajdonos (kezelő) a határozatnak nem tesz eleget, a munkálatokat a közút kezelője a felszólított költségére elvégeztetheti.

 

„(5) Az útcsatlakozás, kapubeálló építése során kötelezően alkalmazni kell a GKM vonatkozó az „Útügyi Műszaki Előírás ÚT 2-1.115”-ben foglaltakat.”

 

Közművezetéken végzett munkák

 

11. § (1) Közútkezelői hozzájárulást kell kérni a közút területébe eső közműveken végzett munkákra. A kérelmet a Polgármesteri Hivatal Müszaki Irodáján  kell benyújtani.

 

(2) A közműépítési Közútkezelői hozzájárulás kérelemhez 3 példányban mellékelni kell az engedélyezési tervdokumentációt.

 

(3) Közműépítésre csak az egyéb közművekkel műszakilag egyeztetett terv alapján adható ki a Közútkezelői hozzájárulás. Az eljárás folyamán meg kell vizsgálni, hogy a tervezett vezeték nyomvonala nem ellentétes-e a Nagyközség rendezési-, közlekedésfejlesztési- és közműfejlesztési tervekkel.

Házi bekötések esetén nem kell megkövetelni a közművekkel műszakilag egyeztetett tervet abban az esetben, ha a tervező, vagy kivitelező nyilatkozatban igazolja a korábbi egyeztetés megtörténtét.

 

(4) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a részére megállapított kezdési, vagy befejezési határidőt nem tudja betartani – a határidő lejárta előtt -, új határidő megállapítását kérheti. Indokolt kérelemre, legfeljebb egy esetben – újabb helyszíni bejárás nélkül - engedélyezhető a kezdési és befejezési határidő módosítása.

 

„(5) A közútkezelői hozzájárulás birtokában a kivitelezéshez munkakezdési hozzájárulást kell kérni, mely megadására értelemszerűen alkalmazni kell az 5/C.§ (2)-(6) bekezdésében foglaltakat.”

 

 

Közút területén végzendő munkák

 

12 .§ (1) Burkolatbontással járó munkáknál a kivitelezőnek a munka megkezdése előtt területbontási (kezdési) engedélyt kell kérnie. Az engedély iránti kérelmet az Müszaki Irodán kell előterjeszteni, legkésőbb a munka tervezett kezdését megelőző hónap 1. napjáig.

 

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a)         az útburkolat helyreállítójának nyilatkozatát arról, hogy a helyreállítást a munkaárok feltöltése után             haladéktalanul megkezdi és – a közműépítési engedélyben előírt határidőn belül – folyamatos munkával             befejezi,

b)         a tervező vagy kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a helyszínrajzot és a műszaki terveket a       közművállalatokkal és a szakhatóságokkal egyeztette és a műszaki megoldás megfelel az általános       érvényű és az eseti hatósági előírásoknak,

c)         a helyreállítás alkalmazandó technológiáját,

d)            forgalomterelési tervet vagy forgalomkorlátozási vázlatrajzot,

e)         a munkálatok folyamán kitermelt és elszállítandó föld, illetve törmelék tervezett lerakóhelyének pontos megjelölését dokumentálva.

 

(3) területbontási engedélyt csak mélyépítési munkák végzésére jogosult kivitelező részére lehet kiadni.

Az engedélynek tartalmaznia kell:

a)         a helyreállítás technológiáját,

b)         a burkolatbontás pontos helyét, méretét és a burkolat nemét,

c)         a bontás megkezdésének és befejezésének időpontját,

d)         a kivitelező és a burkolat-helyreállító vállalat nevét és címét (a felelős építésvezető nevét és címét),

e)         a biztonsági előírásokat,

f)         az ideiglenes- és végleges helyreállításra vonatkozó kikötéseket,

g)         a munkálatok folyamán kitermelt és elszállítandó föld, illetve törmelék lerakásának helyét.

A kezdési engedély 1-1 példányát a kérelmezőnek, a burkolat-helyreállítást végző kivitelezőnek kell megküldeni.

 

(4) Kezdési engedély nélkül területet felbontani csak halasztást nem tűrő üzemzavar-elhárítás esetén (csőtörés, csőrepedés, villamosenergia-szolgáltatás üzembiztonságának és folyamatosságának biztosítása, hírközlési kábelek zavarainak elhárítása, stb.), a szükséges javítási munkák elvégzése miatt szabad, s csak akkor, ha élet- vagy balesetveszély áll fenn, vagy a bontást közérdek indokolja.

A munkálatok megkezdését legkésőbb a következő munkanapon a kezdési engedély-kérelemmel az Müszaki Irodának jelenteni kell.

 

(5) Az üzemzavar elhárítását és a területet helyreállítását folyamatosan kell végezni.

 

(6) Az Müszaki Iroda indokolt esetben (pl. a forgalom jelentékeny zavarása, elterelése vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt, stb.) a kért vagy engedélyezett burkolatbontási- és építési munkák időpontját megváltoztathatja, illetőleg az engedély kiadását megtagadhatja.

 

(7) Építési engedély nélkül végezhető, de kezdési engedélyhez kötött burkolatbontással járó munkára (pl. házi bekötés, zárcsap javítás) akkor adható ki kezdési engedély, ha a területet helyreállítása biztosított.

 

(8) Abban az esetben, ha a forgalomterelési terv jóváhagyása során vagy a kezdési engedély-kérelem véleményezésekor előírják a munka miatt szükséges forgalomkorlátozás ideiglenes forgalmi rendjét, az engedélyes köteles az új forgalmi rend ellenőrzésére a munkák megkezdése előtt a jóváhagyó, illetve engedélyező szerveket oly módon értesíteni, hogy a kitűzött időpont előtt 3 munkanappal az értesítést kézhez vegyék.

Több építési, illetve forgalmi állapot (ütem) esetén ez minden ütemre külön is érvényes.

 

(9) A burkolatbontással és annak helyreállításával kapcsolatos előírások betartásáért a kezdési engedélyt kérő kivitelező a felelős.

 

(10) A burkolatbontás tényleges megkezdését és a helyreállítás befejezését a kivitelező köteles az Müszaki  Irodának 24 órán belül bejelenteni.

 

„(11) A közterületbontással járó kivitelezésre közútkezelői hozzájárulás november 15.-e és március 1.-e között, ezen kívül ha a napi minimum hőmérséklet több napon át 0 C fok alatt van, nem adható, vagy hatálya felfüggeszthető.”

 

Kivitelezési előírások

 

13. § (1) A kivitelezés teljes időtartama alatt gondoskodni kell arról, hogy a munkaterületen a KRESZ, valamint a jogszabályokban előírt forgalomtechnikai és egyéb rendelkezéseket betartsák.

 

(2) Közúton folyó munkavégzés esetén a munkahely elkorlátozására ép, jó állapotú munkahelyi korlátot kell alkalmazni. A korlát lehet piros-fehér sávozású deszkakorlát, piros és fehér műanyag lemezből készült füzérkorlát, hatósági előírás esetén ácsolt gerendakorlát.

Az alkalmazott útelzáró berendezéseken fel kell tüntetni a munkát végző vállalat nevét és címét.

 

(3) A munkáknál csak kifogástalan állapotú, a szabványoknak megfelelő jelzőtáblákat lehet alkalmazni. Az építési munkahelyet lehatároló, az útpályát szűkítő korlátokat, az útpályán lévő akadályokat éjszaka és korlátozott látási viszonyok mellett, sárga fényű villogó lámpákkal kell jelezni.

 

(4) A közúton munkát végző közúti járműveknek a forgalom haladási irányával szemben lévő oldalára, a forgalomban történő munkavégzés alatt 60 cm átmérőjű “kikerülési irány” jelzőtáblát kell felszerelni.

 

(5) Az új forgalmi rendet – forgalomkorlátozást, forgalomterelést – kifejező közlekedési jelzéseket, azok életbelépése előtt, át nem látszó anyaggal teljesen le kell takarni. Ugyanez érvényes a forgalomterelés során hatályon kívül helyezett jelzőtáblákra is.

 

(6) A munka elvégzése folyamán biztosítani kell az építőanyagok kiszállítására, a munkahelyen történő megfelelő tárolására vonatkozó előírások maradéktalan betartását.

 

(7) Közterületen, a bontással járó munkát megfelelő számú munkaerővel és ütemben úgy kell végezni, hogy az mielőbb befejeződjék. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos végzéséhez és befejezéséhez minden feltételt biztosítottak.

 

(8) A munka folyamatos végzésének feltételei akkor biztosítottak, ha:

a)            megszerezték az előírt engedélyt,

b)            rendelkezésre áll a munka gyors ütemű végrehajtásához szükséges anyag, munkaerő és fuvareszköz,

c)         a munka befejezése után haladéktalanul biztosított a burkolat végleges helyreállítása.

E feltételek teljesítését a kivitelező – hatósági felhívásra – igazolni köteles.

 

(9) A közúti forgalom biztonsága érdekében 200 méternél hosszabb útszakaszt nem szabad felbontani, a fél útterületet fenn kell tartani a forgalom számára. Ettől eltérő rendelkezéseket az építési engedélyben kell megállapítani.

 

(10) Gyalogúton végzendő kábelfektetési munkáknál a munkát úgy kell végezni, hogy a kábelfektetés, a föld visszatöltése, tömörítése és a betonalap készítése folyamatosan a nyomvonalat kövesse. A vezetékfektetési munkáknál egy kábeldobon lévő kábelmennyiség hosszát meghaladó, nyitott munkaárok nem lehet. Újabb bontásra csak akkor és olyan mértékben kerülhet sor, ha az előbb megnyitott munkaárok-szakasz visszatöltése, illetve ideiglenes helyreállítása megtörtént.

 

(11) Nyomvonalas bontásoknál a munkaárkot nem szabad megtámasztó bordákkal megszakítani.

 

(12) Este 22 órától reggel 6 óráig, lakott területen, nem szabad nagy zajjal járó építési, javítási, vagy más bontási, továbbá rakodási munkálatokat végezni, kivéve üzemzavar-elhárítási munkákat, valamint a váratlanul felmerült, vagy közérdekből el nem halasztható munkákat.

 

(13) A felbontott burkolat anyagát szabályos idomokban kell tárolni, hogy az a forgalmat ne korlátozza, annak biztonságát ne veszélyeztesse, és ne okozzon szennyeződést.

Kiöntőanyagot (bitumen, stb.) az elszállításig úgy kell tárolni, hogy az a burkolatot ne szennyezze be.

A kitermelt anyagot a forgalom felőli oldalon megfelelő megtámasztással, szükség szerint kalodával kell biztosítani.

 

(14) A munkák tartama alatt biztosítani kell a gyalogosok biztonságos közlekedését, az ingatlanokra, üzletekbe való bejárás lehetőségét, valamint célfuvarok, mentők, tűzoltók, stb. zavartalan közlekedését és a települési hulladék elszállításának zavartalanságát.

 

(15) Ha a bontási munkák folyamán a talajszinthez viszonyítva gyalogúton 25, kocsiúton 40 cm-t meghaladó mélységig kell lehatolni, ezt a kivitelező a munka megkezdése előtt köteles bejelenteni az érintett közműveknek.

Erősáramú kábel biztonsági övezetében (felette és mellette 1-1 m távolságban) tilos földmunkagépekkel dolgozni.

 

(16) A munkahelyen csak a folyamatos munkavégzést biztosító anyagmennyiség tárolható.

 

(17) A közművezetékek fektetésénél vagy javításánál a vezetékek helyszínrajzi bemérése (rögzítése) után a munkaárok visszatöltését szakszerű tömörítéssel kell elvégezni. Ennek során a kitermelt és visszatöltésre alkalmatlan anyagot nem szabad felhasználni.

 

(18) A helyreállítási (tömörítési) munkák folyamán a közútkezelő indokolt esetben, a kivitelező terhére, talajmechanikai, vagy egyéb vizsgálatokat rendelhet el.

 

(19) A munka elvégzésével egy időben – amennyiben a végleges helyreállítás nem történhet meg azonnal – az útburkolatot ideiglenes jelleggel kell helyreállítani. Az ideiglenes helyreállítást hidegen bedolgozható aszfaltanyaggal, a kőburkolat szakszerű helyreállításával, vagy az erre a célra gyártott betonlapokkal kell elvégezni. Kábelfektetési munkáknál a kocsiút, illetve a gyalogú betonlapját kell elkészíteni. Az ideiglenesen helyreállított burkolatot a végleges helyreállításig közlekedésre alkalmas, biztonságos állapotban kell tartani.

 

„(20) Az ideiglenes helyreállítás során a hidegen bedolgozható aszfaltanyag felhasználását a GKM „Útügyi Műszaki Előírás ÚT 2-3.506” előírásainak megfelelően kell alkalmazni.”

 

Az út végleges helyreállítása

 

14.§ (1) A végleges helyreállítást a munka befejezését követően, a kiemelt utakon, illetve főutakon 7 napon, egyéb utakon 10 napon belül el kell végezni. A közútkezelő ennél rövidebb határidőt is megállapíthat. A burkolatot úgy kell helyreállítani, hogy az forgalombiztos legyen.

 

(2) A bontási helyet véglegesen csak az eredeti, illetve a közútkezelő által  esetenként előírt magasabb értékű vagy nagyobb teherbírású burkolatnemmel szabad helyreállítani.

A felbontott kocsiút betonalapjának helyreállítása eredeti vastagságának megfelelően, de legalább 25 cm vastagságban történhet. A betonalap együttdolgozása érdekében a meglévő betonalap csatlakozó részeit érdesíteni kell. A betonalap alatt minimálisan 20 cm vastag tömörített ágyazatot kell készíteni. A 20 cm vastag makadámalapot még abban az esetben is el kell készíteni, ha a burkolat alatt csak zúzottkőterítés van. A kőburkolat hézagait kocsiutakon minden esetben bitumenes anyaggal kell kiönteni. Vízzel kötött makadámburkolatot – kötött makadámként – hidegen bedolgozható aszfaltanyaggal kell szakszerűen helyreállítani.

KIEGÉSZÍTÉS!!!

 

(3) A munka befejezésével egy időben az építést megelőző, illetve a jóváhagyott tervnek megfelelő forgalmi rendet helyre kell állítani (a munkavégzés, forgalomterelés miatt kihelyezett ideiglenes jelzőtáblákat, útburkolati jeleket el kell távolítani, az eredeti jelzőtáblákat vissza kell szerelni vagy fordítani, ki kell takarni, az eredeti útburkolati jeleket fel kell festeni, a forgalomirányító fényjelző készüléket eredeti állapotába és üzemmódjába helyezni).

 

(4) A végleges útburkolat és forgalmi rend helyreállításáról a közútkezelőt - 3 munkanappal korábbi kézbesítés mellett – értesíteni kell.

 

(5) Amennyiben egy vagy több közműépítés miatt a meglévő út-, illetve járdaburkolat területének több mint 70%-át felbontják, az engedélyes kötelezhető a teljes útszerkezet átépítésére.

Ha a bontás a felület 50-70%-át érinti, a kivitelező a teljes kopóréteg elkészítésére kötelezhető. Több kivitelező esetén a költségeket arányosan meg kell osztani.

 

(6) Ha a véglegesen helyreállított közterületen a munka nem megfelelő elvégzése miatt süllyedés, vagy más hiba mutatkozik, az engedélyest 3 évig kötelezni kell a hiba megszüntetésére. A hiba megszüntetéséig bekövetkező balesetekért, a balesetből erdő károkért az engedélyest terheli a felelősség.

 

(7) A közútkezelő a helyreállítás elvégzésére a rendeletben megállapított határidőnél rövidebb határidőt tűzhet ki, ha az engedélyes, vagy a bontást végrehajtó vállalat a felbontott burkolatot ideiglenesen nem állítja helyre.

Amennyiben az engedélyes ezt a határidőt nem tartja be, úgy a közútkezelő a szükséges munkát az engedélyes terhére (költségére) elvégeztetheti.

E rendelkezés üzemzavar-elhárítási munkákra is vonatkozik.

 

(8) A munkák befejezése után, engedély nélkül a közterületen tárolt anyagokat az Müszaki   Iroda a kivitelező terhére (költségére) elszállíttathatja.

 

Forgalomtechnika

 

15. § (1) Forgalomterelési terv készítése szükséges a közterületi munkavégzés engedélyezéséhez:

a)         az útpálya átmenő forgalom elől történő lezárásakor,

b)         a közúti jelzőtáblával megjelölt főútvonalon és tömegközlekedési eszköz által igénybe vett útvonalon,             illetve olyan csomóponton, ahová ilyen útvonal torkollik,

c)         az útpálya hosszirányú igénybevétele (felbontás, elkerítés, anyagtárolás) esetén,

d)         az útpálya keresztirányú igénybevétele esetén, ha az igénybe vett terület egy forgalmi sávnál (3,0 m)             szélesebb,

e)            bármely szilárd burkolatú útpálya félszélességű vagy annál nagyobb mértékű igénybevételekor,

f)         a közúti forgalomirányító fényjelző készüléktől 50 m-en belüli bármilyen munkavégzéskor,

g)            vasútépítéskor, illetve felújításkor, ha az a közúti forgalmi sávok szűkítésével, igénybevételével jár.

 

(2) Forgalomkorlátozási vázlatrajzkészítés szükséges a közterületi munka kezdésének engedélyezéséhez a 12.§ (1) bekezdésében nem említett esetekben.

 

Járdaépítés

 

16. § (1) Közterületen járda építése, korszerűsítése, megszüntetése csak érvényes építési engedély birtokában végezhető.

 

(2) Az építési engedély kérelemnek tartalmaznia kell:

- a kérelmező nevét, személyi adatait,

- lakcímét,

- az építendő járda helyét,

- műszaki tervet, a műszaki tervnek helyszínrajzot, rétegrendet, műszaki leírást is magában kell foglalnia.”

 

Üzemeltetési fenntartási feladatok

 

17. § (1) A közútkezelő önkormányzat üzemeltetési feladatait a Solymár Polgármesteri Hivatal ill. megbízása alapján külső megbízott közreműködésével végzi, úgy, hogy egyes szakipari feladatok elvégzéséhez alvállalkozót vehet igénybe.

 

(2) A téli útüzemeltetés során a hóltakarítás és síkosság elleni védekezést a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004.(I.4.) GKM számú rendelet ajánlási szintjének megfelelően kell végezni.

 

(3) A közhasznú várakozóhelyek takarításáról, tisztán tartásáról az önkormányzat gondoskodik.

 

(4) A kizárólagos használatú várakozóhelyek takarításáról, tisztán tartásáról a kedvezményezett köteles gondoskodni.

 

(5) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

a)         az ingatlannal határos járdaszakasz (járda hiányában a telekhatártól egy méter széles területsáv), illetve ha zöld sáv is van, az úttestig terjedő terület tisztán tartásáról, hulladékeltávolításáról. Ez a kötelezettség a bekerített, be nem kerített üres, illetve használaton kívül álló ingatlanok tulajdonosaira is kiterjed.

b)         az úttest, járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá a kapubejárók tisztán tartásáról,

c)         az épület tetőzetéről az esővíz, hólé járdára való csorgásának, illetve a hó lecsúszásának megakadályozásáról,

d)        az utcai sorfák és a gyalogos-járdára kinyúló ágak, bokrok megfelelő nyeséséről, a lehullott lomb összegyűjtéséről, a járda valamint az úttest között felburjánzó esetleges gaz eltávolításáról valamint elszállításáról. Az utcai sorfák és az ingatlanról kihajló fák, bokrok ágai nem lehetnek 2 m-nél alacsonyabbak.

 

(6) Az ingatlan előtti járdát szükség szerint, de legalább hetente egy alkalommal kell takarítani

 

(7) Tilos a helyiségek, területsávok takarításánál keletkezett szennyeződést, szennyvizet közterületre, csapadék-levezető rendszerbe, csapadék-elvezető árokba beleseperni, belevezetni.

 

(8) A járdáról összegyűjtött szemetet, ill. szennyező anyagot közúton elhelyezni tilos, azt onnan el kell távolítani.

 

(9) Az utcai hulladékgyűjtőkbe a hulladékgyűjtő térfogati jellemzőitől lényegesen eltérő hulladékot (nagy méretű tárgyat) elhelyezni tilos.

 

(10) A közterületről önálló bejárattal rendelkező üzletek és egyéb elárusítóhelyek, vendéglátóegységek, intézmények előtti járdaszakaszt, illetve, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő szakaszt a nyitva  tartás ideje alatt a használó köteles tisztán tartani.

 

(11) Járdákon síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (salak, homok, zúzalék) kívül rendkívüli körülmények esetén só (egyéb klorid tartalmú anyag) legfeljebb 50 %-os arányban alkalmazható. A szóróanyag beszerzéséről, a keveréséről a tisztán tartásra kötelezett gondoskodik. Ezen anyagok tárolása tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon történhet.

 

(12) Klorid tartalmú anyagok használata zöld területeken és azok közvetlen környékén tilos.

 

(13) Az ingatlan előtti járdát téli időszakban – havazás, jégképződés esetén – naponta reggel 7-ig a hótól és a jégtől meg kell tisztítani.

 

(14) A havat a járda úttest felőli részén kell összerakni úgy, hogy a gyalogos közlekedésére legalább 1 méter széles terület maradjon.

 

(15) Hórakást tilos elhelyezni:

a)      tömegközlekedési járművek megállóhelyeinél, közüzemi és közérdekű létesítményre, ill. ezek köré (vízelzáró csap, szeméttároló edény stb.),

b)      útkereszteződésben, útburkolatban, járdasziget és járda között,

c)      kapubejárat előtt, annak szélességében.

 

(16) A közterületek tisztán tartása nappal és éjszaka időbeni korlátozás nélkül végezhető.

 

18. § (1) A közúti jelzőtáblák, jelzések és útburkolati jelek elhelyezéséről a forgalmi rend és forgalomszabályozási elvek érvényesítéséről a Képviselő-testület határozata alapján az  Polgármesteri Hivatal  gondoskodik.

 

(2) A jelzések meglétét, sérülésmentességét és használhatóságát a közterület-felügyelők útján folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A hiányos, vagy sérült jelzőtáblák pótlásánál legkésőbb 3 munkanapon belül intézkedni kell.

 

(3) Az útburkolati jeleket évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni és szükség esetén újra kell festeni. 

 

(4) Az utak védelmét szolgáló vízelvezető, szikkasztó árkok megfelelő méretéről, tisztán tartásáról és működőképességéről az ingatlannal határos részen az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

 

19. § (1) A szilárd burkolatú úton észlelt vagy bejelentett úthibákat amennyiben a forgalom biztonságát veszélyeztetik a 3/2001. KÖVIM rendeletben szabályozott módon a kijavítás utáni újbóli forgalomnak való átadásig el kell korlátozni.

 

(2) A forgalom biztonságát veszélyeztető úthibákat, a költségvetés útfenntartásra címzett kerete terhére  haladéktalanul ki kell javíttatni.

 

(3) Az egyéb úthibákat, burkolatsüllyedést, közműaknák fedlapjainak süllyedését a közmű üzemeltetője köteles kijavítani.

 

Szabálysértés

 

20. § (1) Szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet 5.§ (3) bek.; 6.§ (1) bek.; 7.§ (1) bek.; 8.§ (1) bek.; 9.§ (1) és (9) - (10) bek.; 10.§ (1)-(6) bek. és (9), (12), (14), (19) bek.; 11.§ (1) és 14.§ (4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megszegi.

 

(2) A közterület-felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetése esetén 10.000.- Ft-ig terjedő helyszíni bírságot is kiszabhat.

 

 

Záró rendelkezések

 

21. §. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT számú rendelet, valamint a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM számú rendelet előírásait kell alkalmazni. A helyi közutak útkategóriáit, közútkezelési szolgáltatások osztályait 2005. január 1-től a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 24.) GKM számú rendelet szabályozza.

 

22. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

 

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Solymár Nagyközség Önkormányzatának a közműves vízellátás és közműves csatornázás egyes kérdéseiről szóló …………………… Ök. számú rendelete.

 

Enczmann László                                                                          Szántó Erika

                polgármester                                                                                     aljegyző

 

 

Záradék:

 

A rendelet 2006. szeptember 18. napján kifüggesztésre került.

 

Solymár, 2006. szeptember 18.

 

                                                                                             Szántó Erika

                                                                                                 aljegyző


1. számú melléklet a 32/2006.(IX. 18.) számú rendelethez:

Behajtási engedély kérő lap

Kérelmező – üzembentartó – neve: .............. .......................

Képviselő neve:.......................

Lakcíme/székhelye:.. Telefonszáma:.......................

Cégbejegyzési száma:.............

Vállalkozói igazolvány száma:.............

Vállalkozói igazolvány nyilvántartási száma:.............

Adószáma:......

A jármű fajtája: tehergépkocsi – vontató – nyereges vontató – félpótkocsi – pótkocsi – mezőgazdasági vontató – lassú jármű

Tehergépjármű forgalmi rendszáma *: 1. gép /2. pót.......................

  1. gép /2. pót .......................

Jármű tárolási helye: ............. .......................

Célállomás címe, ahova a behajtási engedélyt kéri: .......................

A célállomás megközelítési útvonala:.......... .......................

A behajtási engedélyt milyen időponttól kéri:

milyen időpontig kéri:..................... milyen célból kéri:................

A behajtási engedély kérésének indokolása:...... .......................

....................... .......................

Solymár, 2006

kérelmező, vagy képviselő aláírása

 

  • Több jármű esetén a rendszámok a hátoldalon sorolandók fel.

 

2. számú melléklet a 32/2006. (IX. 18.) számú rendelethez:


Korlátozás alóli felmentést adó közútkezelői hozzájárulás kiállításáért fizetendő költségtérítés:

Eseti, egy napra szóló: 5.000,-Ft + ÁFA

3 napra / alkalomra szóló:  12.000,-Ft + ÁFA

3. számú melléklet a 32/2006. (IX. 18.) számú rendelethez:

Közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő nettó díjak:

Közút kategóriája

Sport kultúr-

rendezvény

Vásár, egyéb *

Építési munkaterület

Településközponti főútak

10,-Ft/m2/nap

20,-Ft/m2/nap

de min. 5.000 Ft.

80,-Ft/m2/nap

Lakó és kiszolgáló út

5,- Ft/m2/nap

10,- Ft/m2/nap

de min. 5000 Ft.

20,- Ft/m2/nap

Gyűjtő utak

5,- Ft/m2/nap

20,- Ft/m2/nap

de min. 5000 Ft.

30,- Ft/m2/nap

*A polgármester a felsorolt díjakat községi ünnepeken vagy egyéb eseti jelleggel módosíthatja.

 

Figyelembe vehető egyéb szempontok

szorzószám

Településközpont,

2

Közút teljes lezárása

5

 

4. számú melléklet a 9/2005.(IV.06.) számú rendelethez:

Helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges hozzájárulás

                        (munkakezdési) iránti kérelem és díjfizetési adatlap

 

 

A hozzájárulást kérő neve:………………………………………………………………………………………….

Pontos címe:………………………………………………………………………………………………………….

A hozzájárulást kérő felelős vezetője:………………………………………………………………………………

Lakáscíme:……………………………………………………….Tel:………………………

 

 

Az igénybe vevő neve:…………………………………………………………………………………………….

Pontos címe:………………………………………………………………………………………….

A kezelői hozzájárulás betartásáért felelős személy :……………………………………………………………..

Lakáscíme:…………………………………………………………..Tel:……………………..

 

Az igénybe venni kívánt közút pontos adatai:

………….........…..….út, utca, tér …..…szám ……...Hrsz ……….szám ………….Hrsz között

…………………… .út, utca, tér …..…szám …… …Hrsz ……….szám ………….Hrsz között

…………………….út, utca, tér …..…szám …….….Hrsz ……….szám ………….Hrsz között

 

Az igénybevétel célja: sport, kulturális, bemutató, kép vagy hangfelvétel, egyéb rendezvény, vásár,

Létesítményépítés: vízvezeték, csatorna, gázvezeték, útpálya, útcsatlakozás, járda, kapubeálló, vízelvezető árok, egyéb.

Létesítményi munka jellege: beruházás, fejlesztés, felújítás, korszerűsítés, karbantartás, javítás, kiváltás, bekötés, egyéb, 

A létesítmény építési engedélyének, vagy létesítési engedély

iratszáma:…………………………kelte:……………………..

Kiadó szerv neve:…………………………………………………

címe:……………………………………………………………………

 

Az igénybe vétel kezdete:                       Az igénybevétel vége:                              A végleges helyreállítás időpontja:                               ……………………………..                 …………………………………….              ………………………………………

Bontás helye:

Bontandó burkolat neme:

fm*fm:

m2:

Építendő burkolat neme:

   fm*fm:

m2:  

Útpálya

 

 

 

 

 

 

Járda

 

 

 

 

 

 

Zöldfelület

 

 

 

 

 

 

egyéb

 

 

 

 

 

 

 

 

Az igénybevétel eredményeként a közút területén (az alatt, vagy felett) elhelyezett építmény (létesítmény)

tulajdonosának

neve: …..………………………………………………………………………………………………..

címe: ………………………………..………………………………………………………………….

üzemeltetőjénekneve: …..………………………………………………………………………………………..

címe: ………………………..………………………………………………………………….

 

Dátum:    ………………………………..                         

 

……………….......………………………...                                   ………….....………………………..

Hozzájárulást kérő (cégszerű aláírás)                                      Kivitelező (cégszerű aláírás)

 

Az 1988. évi I. Tv. 37.§ (1): A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért – az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével – igénybevételi díjat kell fizetni.

Az igénybevételért Solymár Önkormányzatának a helyi közutak kezelésének szabályairól szóló ………/….(…...)Ök. sz. rendeletében foglalt díjtételek és szorzók alkalmazásával számított díjat kell fizetni.   A díjat a kerekítés szabályai szerint 100,- Ft-ra kerekítve kell megállapítani, de legkisebb összege nem lehet kevesebb, mint 1. 000,- Ft.

 

A közút nem közlekedési célú igénybevétele megkezdésének feltétele:

-   a megállapított igénybevételi díjnak Solymár Önkormányzata Polgármesteri Hivatala pénztárába való befizetése, vagy átutalással történő megfizetése és a kiegyenlítést igazoló bizonylat bemutatása a hozzájárulást kiadónak,

-   az igénybevétel (munkakezdés) bejelentése a közútkezelői hozzájárulást kiadónak. 

 

Megnevezés

 

 

 

 

Díj

 

Ft/m2/nap

 

 

Időtartam

 

nap

 

 

Úttest

terület

m2

 

 

Számított

díj

Ft

 

Szorzóval*

növelt díj

Ft

 

ÁFA

25 %

Ft

Gyüjtőút

 

 

 

 

 

 

Kiszolg. és lakóút

 

 

 

 

 

 

Összesen

  

 

 

 

 

 

Díj+ ÁFA összesen:                                                                                                               Ft

                                                                                     ………………………………………

Fizetendő(kerekítéssel) díj + ÁFA                                                                                       Ft

                                                                                      ……………………………………...

 

*A szorzó mértéke: a városközpontban történő igénybevétel esetén  2-szeres, teljes útlezárás esetén 5-szörös.

Solymár, 200……………………………….

                                                                                                            Ügyintéző 

 

 

Kapcsolat

H-2083 Solymár, József Attila u. 1.
Központi telefonszám: 06/26-560-600
Központi fax szám: 06/26-560-606
info@solymar.hu

Ügyfélfogadás

Hétfő: 13:00 - 18:00
Szerda: 8:00 - 12:00, 13:00 - 16:00