Határozatok, rendeletek

14/2016. (VII. 21.) Képviselő-testületi rendelet
Tárgy: a helyi építési szabályzatról

Solymár Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdés, valamint a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott véleményezésben részt vevő szervek, valamint az érintett területi és települési önkormányzatok és partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

 

Első Rész

Általános előírások

                                                                                                                                                                          I. Fejezet

Általános előírások

1. A szabályzat hatálya

1.§   (1) A rendelet hatálya Solymár nagyközség közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az építési szabályzat mellékletei:

1. melléklet: Szabályozási Terv és jelmagyarázata (SZT-1-5)

2. melléklet: Sajátos jogintézmények

3. melléklet: Hálózatépítési korlátozással érintett terület

(3) Az építési szabályzat függelékei:

1. függelék: Művi értékvédelem

2. függelék: Régészeti területek

3. függelék: Természetvédelem

4.  függelék: Magyarázó ábrák

2. Értelmező rendelkezések

2.§   (1) E rendelet alkalmazásában:

           a) Beépíthető telekrész: Beépítésre nem szánt terület övezetében elhelyezkedő telek építési helye

           b) Eredeti terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg - amennyiben ez nem állapítható meg, akkor a hivatalosan nyilvántartott szintvonalak szerinti terepszint.

           c) Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek, melynek átlagos mélysége nem éri el a 20 m-t.

           d) Főépület: az építési övezetben illetve övezetben meghatározott rendeltetés szerinti épület, mely az építési telek illetve telek rendeltetésszerű használatát biztosítja.

           e) Jelentős meredekségű terület: olyan lejtős terület, ahol a szintvonalak alapján a telek egészére számított jellemző meredekség meghaladja a 25%-ot, vagy amelyet a Szabályozási terv e célból külön feltüntet.

             f) Közintézmény: Az állam, egy hatóság vagy egyéb társadalmi célú szervezet által létesített, annak hatáskörébe tartozó és az állam vagy közösség céljait szolgáló intézmény.

           g) Közlekedési célú közterület zöldfelületként fenntartandó része: a közterület szabályozási tervben lehatárolt azon része, ahol a közterület felszíni rendezése során zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani.

           h) Közműsáv: nem közterületen vezetett közművek számára fenntartott terület, amelynek végleges szélességét részletes szakági műszaki terv alapján kell megállapítani, és amely számára szolgalmi jog jegyezhető be az ingatlan nyilvántartásba.

             i) Magánút céljára fenntartott terület: az építési telek illetve telek azon része, melyen távlatban magánút alakítható ki. Az építési telek illetve telek ezen – Szabályozási terven jelölt - részén építmény nem helyezhető el.

             j) Meglévő épület: az ingatlan nyilvántartásban a tulajdoni lapon szereplő, el nem bontott épület, továbbá a hatósági engedéllyel épült épület.

           k) Melléképület: az építési telek, telek és az azon álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület.

             l) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy átépítésre kerülő építmény-együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza.

         m) Támfalgarázs: Lejtős terep esetén a bevágást megtámasztó támfalban kialakított előkerti személygépjármű-tároló, ahol a bevágás nagysága az eredeti terephez képest legalább 1,8 m.

           n) Technológiai létesítmények: Égéstermék kivezetés, klíma berendezési kültéri egysége, megújuló energia hasznosító berendezés, elektronikus hírközlés házi berendezése, stb.

           o) Telekalakítási koncepció: Telekcsoport újraosztással érintett területre készíthető dokumentum, mely legalább az alábbiakat tartalmazza:

oa)     hivatalos ingatlan-nyilvántartási térkép,

ob)         tervezett telekalakítás rövid leírása,

oc)         telekalakítási helyszínrajz, mely rögzíti

1.    a jelenlegi telekhatárokat,

2.    a telekalakítással érintett telkeket, a javasolt telekalakítás utáni állapot szerint,

3.    a telekalakítással érintett telkeken egymástól megkülönböztethető módon a meglévő, alaptérképen szereplő és a meglévő, alaptérképen nem szereplő épületeket, valamint az alaptérképen szereplő, de már elbontott épületeket,

4.    10%-nál nagyobb átlagos lejtésviszonyok esetén a legalább 2,5 méterenkénti szintvonalakat,

5.    a javasolt telekalakítás után létrejövő telekméreteket, beépített telkek esetén a telkek beépítettsége mértékének változását,

od)           táblázatos kimutatást a telekalakításról, mely rögzíti

1.    a telekalakítással érintett adatait (hrsz., tulajdonos, terület, beépítettség),

2.    a telekalakítás után kialakuló telkek tervezett adatait (hrsz., tulajdonos, terület, beépítettség).

           p) Teraszház: Jelentős meredekségű területen épített ház, amely padlószintjével követi a lejtő vonalát, így lépcsőzetes elrendezése miatt az alsóbb építményszint zárófödéme teraszul szolgál a felette lévő építményszintnek.

           q) Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága összességében 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

            r) Üvegház: növénytermesztés céljára szolgáló kerti, illetve szántóföldi növényház.

            s) Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánúti kapcsolattal nem rendelkező telek.

3. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása

3.§ (1) Kötelező erejű szabályozási elemek:

           a) szabályozási vonal;

           b) belterület határ, mely egyben övezethatár is;

           c) építési övezet, övezet határa és jele;

           d) építési hely;

           e) építési határvonal;

             f) beépíthető telekrész;

           g) telek be nem építhető része;

           h) megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagasság;

             i) jelentős meredekségű terület és határa;

             j) közlekedési közterület zöldfelületként fenntartandó része;

           k) kötelező megszüntető jel;

             l) közműsáv;

         m) út, magánút céljára fenntartott terület határa;

           n) magas vízállásos, mélyfekvésű terület;

           o) gyorsforgalmi út céljára fenntartott terület és határa;

           p) méretezés.

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:

           a) közigazgatási határ;

           b) védőtávolságok;

           c) művi értékvédelem

ca)              műemlék, műemlék épület;

cb)              műemléki környezet határa;

cc)              nyilvántartott régészeti lelőhely határa;

cd)              helyi jelentőségű védett épület

ce)              helyi jelentőségű részlegesen védelem alatt álló épület

cf)                helyi jelentőségű védett műtárgy

cg)              helyi értékvédelmi terület határa;

ch)              helyi utcakép védettség;

           d) táj- és természetvédelem

da)              Országos ökológiai hálózat magterület határavés területe;

db)             Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó határa és területe;

dc)              Országos ökológiai hálózat pufferterület határa és területe;

dd)             tájvédelmi körzet határa;

de)              tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa;

df)               Natura2000 terület területe és határa;

dg)              ex lege védett természeti érték – barlang;

dh)              ex lege védett természeti érték - forrás;

di)                helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa;

dj)               országos vízminőségvédelmi terület határa.

           e) környezetvédelem

ea)              bányatelek területe és határa

eb)              felszínmozgás-veszélyes terület határa

ec)              fokozottan érzékeny terület – felszíni karszt.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek.

4.§ Jelen rendeletben alkalmazott sajátos jogintézmények:

           a) beültetési kötelezettség;

           b) telekcsoport újraosztás;

           c) elővásárlási jog;

4. Belterülethatár módosítás

5.§ (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) Telekcsoport újraosztással érintett területen:

           a) A belterületbevonás ütemezetten is megvalósítható, miután a telekcsoport területén a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően megtörténik a telekcsoport újraosztás és az építési telkek kialakítása. A telekcsoport újraosztást követően a belterületbe vonás össze-függő telekcsoportonként, egyidejűleg legalább a telektömb ¼-re vonatkozóan történhet.

           b) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés az építési telkek belterületbe vonását követően történhet.

6.§ (1) Telekcsoport újraosztással nem érintett területen:

           a) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés az építési telkek belterületbe vonását követően történhet.

(2) Területet belterületbe vonni kizárólag meglévő belterülethez kapcsolódóan lehet, az (5) bekezdésben foglaltak kivételével.

(3) Azon területen, ahol a belterületbevonásra kijelölt terület nem kapcsolódik meglévő belterülethez, a belterületbevonás a terület bármely részén megkezdhető, azonban a további belterületbevonás csak a már belterületbe vont területhez kapcsolódóan lehetséges.

 

                                                                                                                                                                        II. Fejezet

Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

5. Országos művi értékvédelem, régészeti területek, helyi védelem

7.§ (1) Az országos művi értékvédelemmel érintett építményeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza.

(2)  Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

8.§ (1) A régészeti lelőhelyeket a Szabályozási terv tartalmazza.

(2)  A régészeti lelőhelyek területén építési tervékenységet folytatni a vonatkozó jogszabályok szerint lehet.

9.§  (1) Helyi védelem alatt álló értékekre a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni. A helyi védelem alatt álló értékeket a Szabályozási terv tájékoztató elemként tartalmazza.

(2) A helyi védelem lehet:

           a) helyi területi védelem

aa)      helyi értékvédelmi terület

ab)    helyi védett utcakép, térfal

           b) helyi egyedi védelem

ba)    védett épület - H1

bb)    védett épületrész - H2

bc)     védett műtárgy - H3

 

10.§  (1) Helyi értékvédelmi területen – oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetek esetén – az oldalhatáros épület-elhelyezés telekszélességtől függetlenül kötelező, az épület oldalfalát a telek oldalhatárán, vagy legfeljebb az attól számított 1,0 méteres sávon belül kell elhelyezni.

(2) Helyi értékvédelmi területen előkertre vagy közterületre nyílóan gépjárműtároló nem létesíthető. A helyi értékvédelmi területen támfalgarázs nem építhető.

(3) Helyi értékvédelmi területen – közintézmény kivételével - kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37-45° tetőhajlásszöggel. Alacsony hajlásszögű- vagy lapostető az épület bruttó alapterületének 20%-án, de legfeljebb 40m2-en létesíthető.

(4) Helyi értékvédelmi területen új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömegalakítással építhető.

(5) Helyi értékvédelmi területen

           a) a homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű vagy téglaarchitektúrás,

           b) a lábazat tégla-, kőburkolatú illetve festett,

           c) az oromfal anyaga vakolt, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű vagy fa lehet.

(6) Helyi értékvédelmi területen és helyi védett utcakép, térfal területén az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége, szerelt kémény nem helyezhető el. Az épületek utcai homlokzatán – intézményi épület kivételével – napelem nem helyezhető el.

(7) Helyi értékvédelmi területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. Új bekötés csak földkábel lehet.

(8) Helyi védett utcakép, térfal területén az egyes épületek közterületről látható jellemző homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, homok- és agyagszín alkalmazhatók. A tetőfedés anyaga csak hagyományos vörös vagy barna égetett agyagcserép, kivéve meglévő palatető cseréje esetén, ahol ugyanilyen színű bitumenes zsindely lehet. Faburkolat, faszerkezetek esetén csak a fehér, barna, zöld szín és azok árnyalatai alkalmazhatók.

11.§  (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.

(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél

           a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz.

           b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba) a homlokzat felületképzését;

bb) a homlokzat díszítő elemeit;

bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

bd) a tornácokat;

be) a lábazatot, a lábazati párkányt;

bf) tetőfedést;

           c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

(3) Helyi védett épület (H1) közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

(4) Részleges védelem alatt álló épület (H2) állagmegóvása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, tetőtérbeépítése, bővítése csak oly módon történhet, hogy a védelem alapjául szolgáló elem

           a) megőrzésre kerül, vagy

           b) bontását követően annak karakterelemei az új épület építése során beépítésre kerülnek.

(5) Helyi védett műtárgyak felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

6. Reklám, hirdetőtábla

12.§ (1) A település közigazgatási területén közterületen hirdetéseket, idegenforgalmi-, vállalkozási célú információs tájékoztató táblákat, kizárólag az önkormányzat közterületek használatáról és használatának rendjéről szóló, továbbá reklámrendeletének előírásai szerint lehet.

(2) Helyi értékvédelmi területen reklámtáblák elhelyezése esetén a helyi értékvédelemre vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni.

(3) Helyi értékvédelmi területen épület homlokzatán illetve kerítésen csak önálló betűkből álló cégfelirat vagy a 0,5 m2 összfelületet meg nem haladó méretű cégtábla létesíthető.

                                                                                                                                                                     III. Fejezet

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

7. Táj- és természetvédelem

13.§ (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:

           a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;

           b) a vízfolyások, utak mentén a szabályozási terven jelölt fasorok megtartandók, illetve telepítendők, a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő;

           c) külterületen a fasorokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők.

 

14.§ (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a Natura 2000 területek, a tájvédelmi körzet (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályokat kell figyelembe venni.

(2) Védett területen

           a) extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók;

           b) tájba illeszkedő épület helyezhető el;

           c) meglévő, kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak.

(3) Védett területen, új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

(4) A helyi jelentőségű védett természeti területen, illetve helyi jelentőségű védett természeti értékeknél a helyi természetvédelmi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.

 

 

 

 

 

 

                                                                                                                                                                      IV. Fejezet

Környezetvédelmi előírások

8. Környezetvédelem

15.§ (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, új használat akkor lehetséges, ha a használat a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz.

(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

(3) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:

           a) Haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő funkciójú épület építési telkén a szomszédos építési telek építési helyétől számított 10 m-nél távolabb lehet elhelyezni.

           b) Haszonállattartó épület, trágyatároló az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá oktatási, egészségügyi intézmények telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.

9. Felszíni és felszín alatti vizek védelme

16.§ (1) A felszíni vizek parti sávja nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.

(2) A vízbázisok védőterületén építési tevékenység a vonatkozó jogszabályban és a hatósági határozatban meghatározott korlátozásokkal folytatható.

(3) Élővízbe, vízelvezető árkokba, vízmosásba, kutakba szennyvizet, tisztított szennyvizet bevezetni kizárólag hatósági engedéllyel lehet.

(4) Csapadékvizet árokba bevezetni utcai járdaszint alatt, hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad.

(5) A település területén nem végezhető olyan tevékenység, amely negatív hatással lehet a felszíni és a felszín alatti vizek állapotára.

10. A levegő- és termőföld védelme

17.§  A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely a vonatkozó jogszabályban meghatározott határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

18.§  (1) A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió nem növekszik, talajszennyezés nem történik.

(2) Talajmozgatással járó építési tevékenység végzése, illetve a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, újrahasznosításáról és megfelelő tárolásáról gondoskodni kell.

(3) Új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.

(4) Építési terület kialakítása, építési tevékenység során feltárt, környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során a vonatkozó jogszabályok szerint kell kezelni. A település területén feltöltéshez, tereprendezéshez környezetkárosító anyag nem használható.

11. Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés, zaj elleni védelem

19.§  (1) Szelektív hulladékgyűjtő sziget nem helyezhető el:

           a) a védettséget élvező építészeti örökség építményeitől számított 30 m-es távolságon belül,

           b) közkertben és közparkban,

           c) a „Helyi értékvédelmi terület” -en.

(2) Más településen keletkező hulladék – inert hulladék kivételével – a település területén nem helyezhető el.

20.§  (1) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

(2) A forgalomból származó zaj- és rezgés ellen

           a) a József Attila utca,

           b) a Mátyás király utca,

           c) a Terstyánszky utca,

           d) a Vasút utca

           e) Dózsa György utca József Attila utca és Bajcsy-Zsilinszky utca közötti szakasza

             f) Templom tér

mentén új épület létesítése esetén a passzív akusztikai védelem technológiai eszközeit kell alkalmazni.

                                                                                                                                                                        V. Fejezet

Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, katasztrófavédelem

12. Veszélyeztetett területek

21.§ A Szabályozási terven jelölt „felszínmozgás-veszélyes területek”-kel, „magas vízállásos, mélyfekvésű területek”-kel és a „jelentős meredekségű területek”-kel érintett telken új épület építése, meglévő épület bővítése csak a területre készített geotechnikai jelentés alapján történhet.

 

13. Védőterületek, védőtávolságok

22.§ (1) A település területén a Szabályozási terv védőterületet, védőtávolságot a következő létesítmények esetében jelöl:

           a) közlekedési területek,

           b) közművek, közműlétesítmények,

           c) temető,

           d) szennyvíztisztító.

(2) Az egyes védőterületeken, védőtávolságokon belül a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.

23.§ (1) A lakóterületekkel határos telekhatárain a temető telken belüli védőterülete 15 m. A védőterületen belül kizárólag urnafal helyezhető el és többszintes növényzet ültetendő.

(2)  A szennyvíztisztító védőtávolságán belül lakó rendeltetésű épület nem építhető.

                                                                                                                                                                      VI. Fejezet

A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények

14. Beültetési kötelezettség

24.§  A beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanokat a 2. melléklet 2.1. pont tartalmazza. A beültetési kötelezettséggel érintett telekrészeken legalább háromszintes növényállomány telepítendő.

15. Elővásárlási jog

25.§  Elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 2. melléklet 2.2. pont szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 2. melléklet 2.2. pontban megjelölt közösségi cél érdekében, valamint minden olyan egyéb településrendezési cél érdekében, mely a helyi építési szabályzatban rögzítésre került.

16. Telekalakítás

26.§ (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek, telek alakja a szomszédos ingatlanok telekhatáraihoz minnél jobban igazodó, illetve az eredeti telekformát megtartó, vagy azt egyszerűsítő alakú, s az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

(2) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél. Új nyeles telek nyél (nyúlvány) nélkül számított területe az építési övezetben, övezetben előírt kialakítható telekméretnek megfelelő kell legyen.

(3) Közműterület és út céljára az építési övezet, övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.

27.§ (1) Közműterület és út céljára az építési övezet, övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.

(2)  Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából vagy állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés érdekében kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha a kialakuló építési telek - minimális telekméretre, maximális beépítettségre és minimális zöldfelületre vonatkozó - paraméterei az építési övezet előírásaitól eltérnek.

28.§ (1) A már jellemzően beépült telektömbben lehetséges az övezeti előírásoknál kisebb területű telek kialakítása, amennyiben az eltérést a kialakult telekstruktúra indokolja és az eltérés mértéke nem nagyobb 5%-nál.

(2) Lakóterületen újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb:

             a)     legfeljebb 7 telek feltárása esetén 6,0 m-nél,

             b)     8 vagy annál több telek feltárása esetén 8,0 m-nél.

(3) Telekcsoport újraosztás a szabályozási terven „Telekcsoport újraosztással érintett terület”-tel érintett telektömb területének legalább negyedére – telekalakítási koncepció alapján - történhet.

                                                                                                                                                                    VII. Fejezet

Közműellátás és hírközlés

17. Általános előírások

29.§ (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

           a) vízellátás,

           b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

           c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),

           d) elektronikus hírközlés

           e) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben szolgalmi, vezeték jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

30.§ (1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

           a) településképi megjelenésre,

           b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),

           c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre

(2)  Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)

           a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

           b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,

           c) a csapadékvizek elvezetéséről,

           d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről

gondoskodni kell.

31.§ (1) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

           a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

           b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

           c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.

(2)  A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

           a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

           b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

ba)    12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

bb)    12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

18. Közművesítés mértékének előírása

32.§ A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

           a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított,

           b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított,

           c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek.

19. Vízellátás

33.§ (1) A vízbázisok (vízműkutak, források, egyéb kutak) védelmének biztosítására kijelölt, a település közigazgatási területére rányúló hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabályban előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

(2) Beépítésre szánt területen új vízhálózat

           a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,

           b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.

34.§ Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

           a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,

           b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad.

20. Szennyvízelvezetés

35.§ (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2) A település felszíni és felszín alatti vizeinek vízminőség védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(3) A település területén zárt rendszerű szennyvíztároló csak akkor alkalmazható, ha nem érinti országos vízminőség-védelmi területtel érintett terület, s az ingatlant határoló közterületen nem áll rendelkezésre szennyvízcsatorna-hálózat.

36.§ (1) Belterület már beépített területén a még nem csatornázott utcákban, külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni.

(2) Zárt rendszerű szennyvíztároló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

21. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

37.§ (1) A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni. (Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.)

(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni, a csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(3) A csapadékvíz (nyílt árokrendszerrel illetve zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.

(4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű új beruházás esetén.

(5) Belterületen új beépítés csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(6) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását, locsolási célú tározását, a befogadói nyilatkozat mértékében történő csökkentett kifolyású továbbvezetését) megoldani.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy

           a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és

           b)  a vízszállítás akadálymentes legyen.

(8) A nyílt árok fenekét és legalább 25 cm magasságig az oldalát a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.

(9) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába (akár nyílt, akár zárt a vízelvezető rendszer). Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal 20 vagy annál több gépkocsit befogadó méretű parkoló létesítése tilos.

22. Villamosenergia- és földgázellátás

38.§ (1) Belterületen és beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, hálózatépítés - figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is -

           a) műemléki környezetben,

           b) helyi értékvédelmi területen,

           c) sétáló utcává alakítandó utcában,

           d) tájképvédelmi területen,

           e) a 3. melléklet szerinti Hálózatépítési korlátozással érintett területen

csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(2) Külterületi beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

           a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

           b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merül fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

(3) Új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

39.§ Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

23. Vezetékes- és vezeték nélküli elektronikus hírközlés

40.§ (1) A belterület beépítésre szánt új fejlesztési területein, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Belterület már beépített területén, valamint külterületi beépítésre szánt területen, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat ott is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(3) Külterületi beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózat föld feletti fektetéssel is kivitelezhető:

             a)     ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető,

             b)     ha a villamosenergia elosztási, közvilágítási vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

41.§ Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen:

             a)     a gazdasági területek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető,

             b)     silók, tornyok, templomok harangtornyában, víztornyokon ahhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető antenna.

                                                                                                                                                                 VIII. Fejezet

Építés általános szabályai

24. Építés általános feltételei

42.§ (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, az egyéb övezeti előírások figyelembe vételével.

(2) Az építési övezetekben az előírt zöldfelület legkisebb mértékét biztosító zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat felülete.

(3) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telekrész övezetbe eső területének megfelelően.

43.§ (1) A patakok mentén elhelyezkedő, meglévő közlekedési célú közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek közterületi kapcsolata a patak felett létesített, legfeljebb 4,0 m széles – közterülethez kapcsolódó - hídon keresztül is biztosítható.

(2) Második főépületet az építészeti és településképi illeszkedésnek megfelelően

             a)     oldalhatáros beépítési mód esetén a meglévő épület által meghatározott kialakult – oldalsó telekhatárhoz közelebb eső – határvonalon;

             b)     szabadon álló beépítési mód esetén a meglévő épülethez illeszkedő módon kell elhelyezni.

(3) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben meglévő épület az övezeti előírásoktól függetlenül kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.

 

25. Általános építészeti előírások

44.§ (1) A település területén 45°-nál meredekebb hajlásszögű tető nem építhető. A meglévő épület 45°-nál meredekebb tetőhajlásszög esetén fenntartható, rendeltetése megváltoztatható.

(2) A település belterületén - a helyi értékvédelmi területre vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével - kizárólag 30-45° közötti tetőhajlásszögű épületek helyezhetők el. Ettől eltérően lapostető vagy 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű tető kizárólag a következő esetekben építhető:

             a)     Lke-SZ-3, Vt-SZ-1 építési övezetben, Gip és Gksz építési övezeteiben;

             b)     bármely építési övezetben közintézmény, sportcsarnok és szálláshely szolgáltató épület építése, átalakítása, bővítése esetén;

             c)     ha az eredeti terepszint tereplejtése a telek egészére vonatkozóan a 15%-ot meghaladja;

             d)     ha az építési telek a szabályozási terven ábrázolt „Jelentős meredekségű területen” helyezkedik el;

             e)     ha az építési telek az alábbi közterületek mentén helyezkedik el:

-      Alig utca

-      Bécsi út

-      Erdőalja utca

-      Füves utca

-      Gerinc utca

-      Hegy utca

-      Katica utca

-      Kilátó utca

-      Koppány Márton utca

-      Kosár utca

-      Kökörcsin utca

-      Lejtő utca

-      Magas utca

-      Panoráma utca

-      Pihenő utca

-      Völgy utca

-      Vörösmarty utca

-      1889/2 hrsz. alatt felvett utca

               f)     bármely építési övezetben 40 m2 beépített alapterületet meg nem haladó mértékben.

(3) Zártsorú beépítésű új épület tetőhajlásszöge csak a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy ha azok eltérőek, akkor a szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki.

(4) A település belterületén műanyag hullámlemez tetőhéjalásként, épületburkolatként nem alkalmazható.

(5) A település belterületén – gazdasági terület kivételével -

           a) fémlemez,

           b) aluminium trapézlemez;

           c) bitumenes zsindely;

tetőhéjalásként, épület burkolataként nem alkalmazható.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően

             a)     korcolt, vagy lécezett fémlemez fedés vörösréz, horganylemez, vagy antracit színű nemes fémlemez anyag használatával;

             b)     meglévő palatető cseréje esetén bitumenes zsindely

tetőhéjalásként alkalmazható.

(7) Az építmények tetőhéjalásánál – gazdasági terület kivételével – csak a vörös, bordó, barna, antracit és grafit szín árnyalatai alkalmazhatók.

(8) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett fehér, barna, zöld, szín is alkalmazható.

(9) A homlokzatfelújítás, homlokzatszínezés során a közterületről látható épülethomlokzat egésze legyen egységes.

 

45.§  (1) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés – támfalgarázs kivételével - csak építési helyen belül történhet.

(2) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét – a (3) b) pontban foglaltak, valamint az egyedi építési övezeti előírások kivételével.

(3) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül

           a) parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) nem lehet,

           b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy

ba) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg,

bb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.

           c) napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél - magastető esetén a tetősíktól legfeljebb 10°-kal emelkedhet ki,.

           d) hőszivattyú kültéri egysége csak építési helyen belül helyezhető el, a szomszédos ingatlanokat legkevésbé zavaró módon.

(4) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak

           a) előkertben,

           b) udvarban,

           c) az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

26. Tereprendezés, rézsű, támfal, kerítés

46.§  (1) Meglévő, vagy tervezett épület kontúrján kívüli tereprendezés esetén az eredeti terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,0 m-t, de együttesen legfeljebb a 1,5 m-t, kivéve a telek előkertjének közterület felőli 8 méteres mélységében, ha az a biztonságos bejutás biztosítása érdekében történik.

(2) Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep eredeti terepszintje legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg – a szomszédos telek terepszintjéhez csatlakozóan. Kivételt jelent ez alól a tereplépcső illetve kerti szabadlépcső, mely az oldalkert és hátsókert építési határvonalától mért 1,0 m távolságon belül elhelyezhető.

(3) Támfal kialakítása során az eredeti terepszint

           a) felfelé legfeljebb 1,0 méterrel,

           b) lefelé legfeljebb 1,0 méterrel,

de együttesen legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg.

(4) Támfal, támfalgarázs tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1,10 méternél a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest.

(5) Az utcafronton meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, indokolt esetben új támfal legfeljebb 2,0 magasságig építhető.

(6) A telek be nem építhető részén az eredeti terepfelszín megváltoztatása a beépítettség megengedett legnagyobb mértékének 50%-áig lehetséges.

47.§ (1) Építési övezetekben tömör kerítés nem építhető, kivéve

             a)     a lakó és gazdasági övezetek találkozásánál kialakítható kerítést;

             b)     a gazdasági területek nem közterületi telekhatárain létesíthető kerítést;

             c)     a temetőt határoló kerítést;

             d)     a József Attila utca, Mátyás király utca, Rózsika utca, Vasút utca utcafrontján elhelyezett kerítést;

             e)     zártsorú beépítési módú építési telek utcafrontján elhelyezett kerítést.

(2) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, legfeljebb 0,8 m tömör lábazattal.

(3) Saroktelek kerítése - a közlekedésbiztonság fenntarthatósága érdekében – legalább a saroktól mért 5 m-en belül csak legalább 75%-ban áttört kivitelben készülhet, a kerítés átláthatósága növényzet telepítésével sem korlátozható.

(4) Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint telken belül – az (1) bekezdésben megfogalmazottak kivételével - legalább 75%-ban áttört kerítés építhető, magassága nem haladhatja meg az 1,8 m-t.

(5) Külterületen, beépítésre nem szánt területen kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.

(6) Zöldterületen épített kerítés legalább 90 %-ban áttört kivitelben készülhet, legfeljebb 1,0 méteres magassággal.

(7) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 m magasságig építhető.

(8) Helyi értékvédelmi területen a kialakult zárt kerítések megtartandók, újjáépíthetők.

(9) Helyi jelentőségű védett természeti területen kerítés nem építhető.

27. Beépítési mód, építési hely

48.§ (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonalaként az északi irányhoz közelebb eső telekhatárt kell tekinteni.

(2) Beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, ha az a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza.

(3) Ikresen csatlakozó beépítés esetén az építési helyek közös határvonala a kialakult állapothoz igazodó kell legyen.

(4) Új épület előkerti építési vonalának – már beépített vagy részben beépített utcaszakasz esetén – a kialakult állapothoz kell igazodnia.

(5) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy az előkert 5 m, amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(6) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben – amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik - az előkerti építési határvonal:

           a) lakóövezetek esetében: 5 m;

           b) gazdasági övezetek esetében: 10 m;

           c) egyéb övezet esetében: 5 m.

(7) Fekvő telek esetében a hátsókert 2,0 méter lehet, ha nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.

(8) Oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje 5,0 méter. 14 m szélességet el nem érő építési telek esetében a telek oldalkertje 4,0 méter, 12,0 méter szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 m.

(9) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.

(10) Az építési telek hátsókertje 6,0 m, amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(11) Építési helyen kívül az épületet körülvevő járda – az akadálymentes megközelítés kivételével - legfeljebb 1,0 m széles lehet.

(12) A település területén, amennyiben a szabályozási terven feltüntetésre került építési hely vagy beépíthető telekrész, úgy építmények csak a kijelölt építési helyen vagy beépíthető telekrészen helyezhetők el.

28. Melléképületek és egyes melléképítmények elhelyezése

49.§ (1) Lakóterületen új épület létesítésénél a fő- és mellékrendeltetést jellemzően egy épületen belül kell kialakítani, amennyiben a terepviszonyok, a telek adottságai, illetve a településképi illeszkedés ezt lehetővé teszik.

(2) Melléképület kizárólag főépület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető. Az építési telkeken – gazdasági és különleges területek kivételével - legfeljebb összesen 40 m2 alapterületű melléképület, illetve melléképítmény helyezhető el.

(3) Önálló melléképület legnagyobb épületmagassága legfeljebb 3,0 m, magastetős kialakítás esetén a terepcsatlakozáshoz viszonyított gerincmagassága legfeljebb 5,5 m lehet. Támfalgarázs utcai homlokzatának magassága legfeljebb 3,5 m.

(4) Lapostetős főépület esetén kizárólag lapostetős melléképület építhető.

(5) Építési helyen kívül melléképület az oldal- és hátsókerti telekhatártól legalább 1,0 m-re helyezhető el.

(6) Az építési telek előkertjében – a (11) bekezdésben foglaltak, valamint legfeljebb 6 m2 alapterületű kukatároló kivételével - építmény nem helyezhető el.

(7) Az építési telek oldalkertjében – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el. Előkertben önálló építményként elhelyezett támfalgarázs vagy gépjárműtároló legfeljebb 3,0 m mélységben nyúlhat túl az előkerti építési határvonalon, s helyezhető el az oldalkertben.

(8) Az építési telek hátsókertjében – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek -

             a)      legfeljebb 2 tárolóépület vagy gépjárműtároló;

             b)     mosókonyha;

             c)     nyárikonyha;

             d)     állattartó épület;

de összesen legfeljebb 2 melléképület helyezhető el.

(9) Új épület építése esetén a gépjárműtárolót – amennyiben műszakilag lehetséges - a főépülettel egy tömegben kell elhelyezni.

(10) Új épület építése esetén a beépíthető alapterületből legalább 25 m2-t kizárólag gépjárműtároló és 4 m2-t kizárólag tároló céljára kell felhasználni vagy fenntartani.

(11) Hegy felőli oldalon támfalgarázs, illetve lejtő felőli oldalon gépjárműtároló az építési telken akkor helyezhető el, ha

             a)     az eredeti terepszint tereplejtése a telek egészére vonatkozóan a 15%-ot meghaladja;

             b)     az építési telek a szabályozási terven ábrázolt „Jelentős meredekségű területen” helyezkedik el;

             c)     a közút tengelye és a telek homlokvonala közötti szintkülönbség legalább 1,5 m;

             d)     az építési telek az alábbi közterületek mentén helyezkedik el:

-      Füves utca,

-      Hegy utca,

-      Kilátó utca,

-      Koppány Márton utca,

-      Kökörcsin utca,

-      Magas utca,

-      Panoráma utca,

-      Pihenő utca,

-      Völgy utca.

(12) A (11) bekezdés szerinti támfalgarázs illetve gépjárműtároló nem helyezhető el:

             a)     helyi értékvédelmi területen

             b)     a Rózsika utca, Mátyás király utca, Terstyánszky utca, Vasút utca, Zöldfa köz, Orgona utca, Mese utca, Hóvirág utca, Pipacs utca mentén.

(13) Állattartó építmény építési helyen belül, vagy az építési telek hátsókertjében helyezhető el, a szomszédos telek építési helyének határvonalától legalább 10,0 m távolságra.

(14) Üvegház, fóliasátor építési helyen belül, vagy az építési telek hátsókertjében helyezhető el.

(15) Lakókocsi, lakó- és egyéb konténer a település egész területén nem helyezhető el.

 

MÁSODIK RÉSZ

Részletes övezeti előírások

                                                                                                                                                                      IX. Fejezet

Beépítésre szánt területek

29. Beépítésre szánt terület

50.§ (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

           a) Kisvárosias lakóterület                                                                               (Lk)

           b) Kertvárosias lakóterület                                                                             (Lke)

           c) Településközpont terület                                                                             (Vt)

           d) Kereskedelmi, szolgáltató terület                                                                (Gksz)

           e) Ipari terület                                                                                                (Gip)

             f) Különleges területek

fa)           temető terület                                                                          (K-T)

fb)          szennyvíztisztító                                                                       (K-Szt)

 

30. Kisvárosias lakóterület

51.§ (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lk jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

           a) lakó;

           b) kereskedelmi, szolgáltató

           c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

           d) kulturális, közösségi szórakoztató;

           e) szállás jellegű;

             f) igazgatási, iroda;

           g) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: teljes.

(4) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

           a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;

           b) állatól, állatkifutó;

           c) trágyatároló;

           d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

           e) antannatartó szerkezet.

(5) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

(6) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben állattartó épületek nem helyezhetők el.

(7) A kisvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:

 

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek megengedett legkisebb területe

(m²)

Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Lk-O

O

1000

18

35

40

6,0

35

Lk-I

I

400

20

40

40

5,0

35

Lk-Ú

Ú

K

K

K

K

12,5

K

Lk-SZ-1

SZ

2000

20

20

25

11,0

40

Lk-SZ-2

SZ

3000

40

20

20

8,0

40

Lk-SZ-3

SZ / K

800

20

40

40

9,0

40

Lk-SZ-4

SZ

1000

18

25

30

6,0 / K

35

Lk-Z

Z

K

K

K

K

3,5

K

                 

 

O         oldalhatáron álló

I           ikres

Ú         úszótelkes

SZ       szabadon álló

K         kialakult

 

52.§  (1) Lk-O építési övezetben az előkert legkisebb mérete 10,0 m.

(2)  Lk-O építési övezet építési telkein legfeljebb két, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület helyezhető el.

(3)  Lk-O építési övezet építési telkén legfeljebb 4 lakás létesíthető.

(4)  Lk-I építési övezet építési telkein kizárólag egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület helyezhető el, s legfeljebb 1 lakás létesíthető.

(5)  Lk-Ú építési övezetben az önálló helyrajzi számon álló úszótelkes épület felújítható, tetőtere beépíthető. Az épület bontása esetén új épület építhető az eredeti kubatúrán belül.

(6)  Lk-Ú építési övezetben új úszótelek kialakítható.

(7)  Lk-Ú építési övezetben telekegyesítés végezhető.

(8)  Lk-SZ-4 építési övezet építési telkein kizárólag egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület helyezhető el.

(9)  Lk-SZ-4 építési övezet építési telkén elhelyezett épület legfeljebb négy lakó rendeltetési egységet tartalmazhat.

(10)           Lk-Z építési övezet építési telkein lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(11)           Lk-Z építési övezet építési telkein az épület bontása esetén legfeljebb az eredeti kubatúrán belül építhető új épület vissza.

31. Kertvárosias lakóterület

53.§ (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

           a) lakó;

           b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;

           c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

           d) kulturális;

           e) szállás jellegű;

             f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.

(4) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság – jellemzően utcára merőleges tetőgerincű, utcai oromfalas épület esetén – 0,5 méterrel túlléphető.

(5) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a szabályozási terven jelölt utcaszakaszokon az utcai homlokzat magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(6) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a 15%-nál nagyobb meredekségű telken teraszház építhető, amennyiben az egymástól eltolt teraszos épületszintek legfeljebb 2/3 arányban átfedéssel létesülnek, és egyik eltolt épületelem homlokzatmagassága sem haladja meg a 4,0 métert, valamint az épület egyik homlokzatmagassága sem haladhatja meg a 9,0 métert.

(7) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a (6) bekezdés szerinti teraszos épületelemek közötti távolság legalább 3,5 méter legyen.

(8) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben meglévő azbesztpala és hullámpala héjalású épület rendeltetése nem változtatható meg.

(9) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület helyezhető el. Ha az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb, az építési telken két főépület helyezhető el.

(10) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein 2 főépület helyezhető el, amennyiben az építési telek

           a) két közlekedési közterülethez kapcsolódik, és

           b) területe meghaladja a 900 m2-t és nem saroktelek.

(11) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein összesen legfeljebb három önálló rendeltetési egység, de legfeljebb két lakás helyezhető el. Amennyiben a meglévő rendeltetések száma ennél nagyobb, úgy a meglévő rendeltetés a (2) bekezdésnek megfelelően módosítható.

(12) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

           a) kirakatszekrény;

           b) trágyatároló;

           c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

           d) antennatartó szerkezet.

(13) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

(14) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben állattartó épület kizárólag főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építve melléképületként helyezhető el. Az állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb a lakóépülettel megegyező bruttó alapterületű lehet.

(15) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:

 

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek megengedett legkisebb területe

(m²)

Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Lke-O-1

O

550

14

25

30

5,0

50

Lke-O-2

O

700

14

25

30

5,0

50

Lke-O-3

O

700

14

30

30

5,0

50

Lke-O-4

O

550

16

35[1]

50

5,0

351

Lke-SZ-1

SZ

700

16

20 / 25*

25

5,0 / 4,0*

50

Lke-SZ-2

SZ

700

16

30

30

5,0

50

Lke-SZ-3

SZ

800

18

20

20

5,0

60

 

O         oldalhatáron álló beépítés

SZ       szabadonálló beépítés

*  ld. (15) bekezdés

 

54.§ (1) Lke-SZ-1 építési övezetben a 4,0 m épületmagasságot meg nem haladó főépület építése illetve bővítése esetén a beépítettség megengedett mértéke 25%.

(2) Lke-SZ-3 építési övezetben a hátsókert mérete 10,0 méter.

32. Településközpont terület

55.§ (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

           a) lakó;

           b) igazgatási, iroda;

           c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;

           d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

           e) kulturális, közösségi szórakoztató;

             f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Településközpont terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.

(4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein több főépület elhelyezhető - amennyiben az építési övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

(5) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(6) Településközpont terület zártsorú és oldalhatáron álló beépítési módú építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság – jellemzően utcára merőleges tetőgerincű utcai oromfalas épület esetén – legfeljebb 0,5 méterrel túlléphető.

(7) Településközpont terület építési övezeteiben a szabályozási terven jelölt utcaszakaszokon az utcai homlokzat magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(8) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

           a) állatól, állatkifutó;

           b) trágyatároló;

           c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

           d) antannatartó szerkezet.

(9) A településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek megengedett legkisebb területe

(m²)

Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Vt-Z-1

Z

550

14

50

55

5,0

25

Vt-Z-2

Z

700

14

40

40

5,0 / K

40

Vt-Z-3

Z

700

14

55

55

7,5

20

Vt-Z-4

Z

1000

14

60

80

5,0

20

Vt-O-1

O

550

14

40

50

5,0

25

Vt-O-2

O

700

14

40

30

5,0

40

Vt-SZ-1

SZ

1600

20

35

40

10,5

35

Vt-SZ-2

SZ

1500

16

40

40

7,5

35

Vt-SZ-3

SZ

800

-

40

40

8,0

30

Vt-SZ-4

SZ

1500

16

50

50

7,5

25

Vt-SZ-5

SZ

4500

50

35

35

7,5

35

Vt-SZ-6

SZ

1600

20

35

35

7,5

35

                 

 

Z          - zártsorú beépítés

O         - oldalhatáron álló beépítés

SZ       - szabadonálló beépítés

K         - kialakult állapot

 

56.§ (1) Vt-Z-1 építési övezet építési telkein kizárólag egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület helyezhető el.

(2) Vt-Z-3 építési övezetben közintézmények esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 8,5 m.

(3) Vt-O-1 építési övezet építési telkein kizárólag egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület helyezhető el.

(4) Vt-O-1 építési övezet építési telkein tájház, közösségi épület építése esetén a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60%.

(5) Vt-O-2 építési övezet építési telkein egy a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület helyezhető el. Ha az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb, az építési telken két főépület helyezhető el.

(6) Vt-SZ-1 építési övezet területén lakófunkció – az intézményhez tartozó szolgálati lakás kivételével – nem létesíthető.

(7) Vt-SZ-1 építési övezetben a gépészeti berendezéseket takartan kell kialakítani úgy, hogy a várból való rálátásban zavaró hatást ne okozzon.

(8) Vt-SZ-2 építési övezet építési telkein fő rendeltetésként kizárólag lakó-, nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű intézményi épület, valamint szálláshely szolgáltató épület helyezhető el.

(9) Vt-SZ-2 építési övezet építési telkein legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(10) Vt-SZ-3 építési övezet építési telkein kizárólag nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű intézményi épület, valamint szálláshely szolgáltató épület helyezhető el.

(11) Vt-SZ-3 építési övezet építési telkein legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység helyezhető el a főépületen belül, a létesített szintterület legfeljebb 25%-án.

(12) Vt-SZ-4 építési övezet építési telkein fő rendeltetésként kizárólag nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű intézményi épület, valamint vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület helyezhető el.

(13) Vt-SZ-4 építési övezet építési telkein legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység helyezhető el a főépületen belül, a létesített szintterület legfeljebb 25%-án.

(14) Vt-SZ-5 építési övezet építési telkein  - intézményi vagy sport rendeltetés megléte esetén - legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység helyezhető el a főépületen belül, a létesített szintterület legfeljebb 25%-án.

(15) Vt-SZ-5 építési övezet építési telkein uszoda, sportcsarnok építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 m.

(16) Vt-SZ-5 építési övezetben a gépészeti berendezéseket takartan kell kialakítani úgy, hogy a várból való rálátásban zavaró hatást ne okozzon.

(17) Vt-SZ-6 építési övezet építési telkein uszoda, sportcsarnok építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 m.

(18) Vt-SZ-6 építési övezetben a gépészeti berendezéseket takartan kell kialakítani úgy, hogy a várból való rálátásban zavaró hatást ne okozzon.

33. Kereskedelmi, szolgáltató terület

57.§ (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

           a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;

           b) kereskedelmi, szolgáltató;

           c) igazgatási, iroda;

           d) szállás jellegű;

           e) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó;

             f) sport

rendeltetést is tartalmazhat

(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben meglévő lakóépület kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de nem bővíthető.

(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.

(5) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(6) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein telkenként legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(7) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein építési helyen kívül az előkertben legfeljebb 20 m2 alapterületű egyszintes portaépület helyezhető el.

(8) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:

 

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek megengedett legkisebb területe

(m²)

Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Gksz-1

SZ

2000

-

40

40

8,0

25

Gksz-2

SZ

2000

-

40

40

14,0

20

Gksz-3

SZ

6000

-

20

20

6,0

40

Gksz-4

SZ

10000

-

30

45

10,0

30

Gksz-5

Z

1000

-

40

40

6,0

25

Gksz-6

Z

K

K

K

K

K

K

                 

SZ       - szabadonálló beépítés

Z          - zártsorú beépítés

K         - kialakult állapot

 

58.§ (1) Gksz-1 építési övezetben az oldalkert 4,0 m, a hátsókert 10,0 m.

(2) Gksz-1 építési övezetben a beépítési mód szabadon álló. Amennyiben a kialakult beépítési mód ettől eltérő, úgy az építési hely a kialakult beépítési módhoz igazodva szabadon megválasztható a telepítési távolság betartásával úgy, hogy az a szomszédos telek építési jogát ne korlátozza.

(3) Gksz-2 építési övezetben az oldalkert 7,0 m, a hátsókert 10,0 m.

(4) Gksz-3 építési övezetben üzemanyagtöltő, egyéb közösségi szórakoztató épület nem építhető.

(5) Gksz-3 építési övezetben az oldalkert 6,0 m, a hátsókert 15,0 m.

(6) Gksz-4 építési övezetben az oldalkert 6,0 m, a hátsókert 12,0 m.

(7) Gksz-4 építési övezetben új beépítés, meglévő épület átalakítása során a várból való rálátás szempontjait figyelembe kell venni.

(8) Gksz-6 építési övezetben lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(9) Gksz-6 építési övezet építési telkein az épület bontása esetén legfeljebb az eredeti kubatúrán belül építhető új épület vissza.

(10) Gksz-6 építési övezetben elhelyezkedő beépítetlen építési telken a szomszédos épület méretével megegyező, megjelenéséhez illeszkedő épület elhelyezhető.

34. Ipari terület

59.§ (1) Ipari terület a Szabályozási terven Gip jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban ipari létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Ipari terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

           a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari;

           b) kereskedelmi, szolgáltató;

           c) igazgatási, iroda;

           d) oktatási

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Ipari terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.

(4) Ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(5) Az ipari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:

 

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek megengedett

legkisebb területe

(m²)

Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Gip-1

SZ

2000

-

30

30

10,0

25

Gip-2

SZ

2000

-

50

45

12,0

20[2]

                 

 

SZ       - szabadonálló beépítés

35. Különleges területek

60.§ (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

           a) temető terület                                                                                             (K-T)

           b) szennyvíztisztító                                                                                          (K-Szt)

(2) A különleges terület építési övezeteiben önálló gépjárműtároló épület elhelyezése nem megengedett.

36. Különleges terület – temető

61.§ (1) Különleges terület - temető a Szabályozási terven K-T jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges terület - temető építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek megengedett legkisebb területe

(m²)

Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

K-T

SZ

15000

100

10

-

4,5

40

                 

 

SZ     - szabadonálló beépítés

 

(3) K-T építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

(4) K-T építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

(5) K-T építési övezetben harangtorony, illetve harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m.

(6) K-T építési övezet építési telkeinek lakóterületekkel határos telekhatárain – a Szabályozási terven jelöltek szerint - a telken belüli védőtávolság 15 m, melyen belül kizárólag urnafal, urnasír helyezhető el.

37. Különleges terület - szennyvíztisztító

62.§ (1) Különleges terület – szennyvíztisztító a Szabályozási terven K-Szt jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a szennyvízelhelyezés és tisztítás technológiai és kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges terület - szennyvíztisztító építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek megengedett legkisebb területe

(m²)

Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

K-Szt

SZ

15000

80

20

-

6,0

30[3]

                 

SZ     - szabadonálló beépítés

(3) K-Szt építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

(4) K-Szt építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

                                                                                                                                                                        X. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

38. Beépítésre nem szánt területek

63.§ A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:

           a) Zöldterület

aa) Közpark                                                                                     (Zkp)

ab) Közkert                                                                                     (Zkk)

           b) Erdőterületek

ba) Védelmi                                                                                     (Ev)

bb) Közjóléti                                                                                    (Ek)

           c) Mezőgazdasági területek

ca) Általános mezőgazdasági terület                                                  (Má)

cb) Kertes mezőgazdasági terület                                                      (Mk)

           d) Vízgazdálkodási terület:

da) Vízfelszín                                                                                    (V)

db) Vízbeszerzési terület                                                                   (Vb)

           e) Természetközeli terület                                                                               (Tk)

             f) Különleges beépítésre nem szánt terület

fa)  turisztikai, rekreációs terület                                                         (Kb-Tur)

fb) fásított köztér                                                                               (Kb-Kt)

           g) Közlekedési és közműterület

ga) Közúti                                                                                        (KÖu)

gb) Kötöttpályás                                                                              (KÖk)

39. Zöldterület

64.§ (1) Zöldterület (közpark, közkert) a Szabályozási terven Zkp, Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) Zöldterület övezeteiben elhelyezhető

           a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény,

           b) a terület fenntartásához szükséges építmény,

           c) vendéglátó épület.

(3) Zkp övezetben épület nem helyezhető el.

(4) Zkk-1 övezetben

           a) A kialakítható legkisebb telekméret:                                                      kialakult

           b) A kialakítható legkisebb telekszélesség:                                     kialakult

           c) A beépítés módja:                                                                                 szabadonálló

           d) A beépítettség mértéke legfeljebb:                                                         3%

           e) A legnagyobb megengedett épületmagasság:                                          4,5 m

             f) Minimális zöldfelület arány:                                                                     70%.

(5) Zkk-1 övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

(6) Zkk-1 övezetben a (2) bekezdésben meghatározottak mellett hitéleti rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(7) Zkk-2 övezetben épület nem helyezhető el.

40. Erdőterület – védelmi erdő

65.§ (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.

(2) Ev övezetben épület nem helyezhető el.

41. Erdőterület – közjóléti erdő

66.§ (1) Közjóléti erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület.

(2) Közjóléti erdőterület övezeteiben elhelyezhető:

           a) erdő- és vadgazdálkodási célú, illetve ahhoz kapcsolódó építmények,

           b) vendéglátó épület,

           c) oktatási, szociális épület,

           d) kutatási célú épület,

           e) szálláshely szolgáltató épület,

             f) sportépítmény.

(3) Ek-1 övezetben

           a) A kialakítható legkisebb telekméret:                                                      5000 m2,

           b) A beépítés módja:                                                                                 szabadonálló,

           c) A beépítettség mértéke legfeljebb:                                                         5%,

           d) A legnagyobb megengedett épületmagasság:                                          4,5 m,

           e) Közművesítettség mértéke:                                                                    részleges.

(4) Ek-1 övezetben új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

(5) Ek-2 övezetben épület nem helyezhető el.

42. Általános mezőgazdasági terület

67.§ (1) A Szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, hagyományos legelő- és gyepgazdálkodás, szőlő- illetve gyümölcstermesztés, állattartás, valamint az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezettel érintett területén új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

(3) Má-1 övezetben elhelyezhető:

           a) növénytermesztéshez kapcsolódó építmények;

           b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó építmények;

           c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei.

(4) Má-1 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 10ha (100.000m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 1ha (10.000m2). A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 20%, az építhető épületek összes bruttó alapterületének legnagyobb mértéke 2000 m2.

(5) Má-1 övezetben a meglévő bányászati tevékenységgel összefüggő építmény felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, új bányászati tevékenységgel összefüggő építmény nem helyezhető el.

(6) Má-1 övezetben a telekalakítás, építmény-elhelyezés feltételei a művelési ág függvényében:

 

 

 

 

 

Szántó

Szőlő, gyümölcs, kert

Gyep (rét, legelő)

Kialakítható legkisebb telekméret

1 ha

1 ha

1 ha

Beépíthető legkisebb telekméret

10 ha

1 ha

5 ha

Beépíthető legkisebb telekszélesség

50 m

50 m

50 m

Beépítési mód

SZ

SZ

SZ

Legnagyobb beépíthetőség

0,4%

0,4%

0,4%

Legnagyobb épületmagasság

5,0 m

5,0 m

5,0 m

Terepszint alatti max. beépíthetőség

0,4%

0,4%

0,4%

 

SZ – szabadonálló

(7) Má-1 övezetben a birtokközpontban önálló lakóépület gazdasági épület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg legfeljebb bruttó 200 m2 alapterületig építhető.

(8) Má-1 övezetben gyorsfogalmi út céljára fenntartott területen épület nem helyezhető el.

(9) Má-2 övezetben elhelyezhető építmények:

           a) növénytermesztéshez kapcsolódó;

           b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;

           c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei.

(10) Má-2 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 10ha (100.000m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 1ha (10.000m2). A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 20%, az építhető épületek összes bruttó alapterületének legnagyobb mértéke 2000m2.

(11) Má-2 övezetben a birtokközpontban önálló lakóépület nem létesíthető, lakó rendeltetés a beépített szintterület legfeljebb 10%-án helyezhető el.

(12) Má-2 övezetben a telekalakítás, építmény-elhelyezés feltételei a művelési ág függvényében:

 

Szántó

Szőlő, gyümölcs, kert

Gyep (rét, legelő)

Kialakítható legkisebb telekméret

1 ha

1 ha

1 ha

Beépíthető legkisebb telekméret

10 ha

1 ha

5 ha

Beépíthető legkisebb telekszélesség

50 m

50 m

50 m

Beépítési mód

SZ

SZ

SZ

Legnagyobb beépíthetőség

3%

3%

3%

Legnagyobb épületmagasság

5,0 m

5,0 m

5,0 m

Terepszint alatti max. beépíthetőség

3%

3%

3%

 

SZ - szabadonálló

(13) Má-3 övezetben épület nem helyezhető el, meglévő épület megtartható, felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.

(14) Má3 övezetben a kialakítható telek legkisebb területe 1ha (10.000m2).

(15) Má-4 övezetben építmény nem helyezhető el.

 

68.§ (1) A Szabályozási terven Má-5 jellel jelölt övezet elsősorban ökológiai növénytermesztésre, ökológiai állattartásra és ökológiai gazdálkodásra szolgáló terület.

(2) Má-5 övezetben elhelyezhető építmények:

           a) növénytermesztéshez kapcsolódó;

           b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;

           c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei.

(3) Má-5 övezetben

           a) A kialakítható legkisebb telekméret:                                                      4500 m2

           b) A kialakítható legkisebb telekszélesség:                                     20 m

           c) A beépítés módja:                                                                                 szabadonálló

           d) A beépítettség mértéke legfeljebb:                                                         3%

           e) A legnagyobb megengedett épületmagasság:                                          4,5 m

(4) Má-5 övezet telkei részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

(5) Má-5 övezet telkein lakóépület csak gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építése esetén építhető. Lakóépület legalább 6000m2 nagyságú telken helyezhető el. A lakóépület alapterülete nem haladhatja meg a 3%-os beépítési mérték felét, illetve a 150m2-t.

(6) Má-5 övezet telkein legfeljebb 3 épület, a 2 ha-t meghaladó területű telkek esetében legfeljebb 4 épület helyezhető el.

(7) Má-5 övezet telkein legfeljebb 1 lakás, a 2 ha-t meghaladó területű telkek esetében legfeljebb 2 lakás létesíthető.

(8) Má-5 övezetben – a környezethez való illeszkedés érdekében - a lakóépületek homlokzati falfelületek színezésénél csak a fehér, okker, drapp, téglavörös színek és árnyalataik, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színe alkalmazható. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fehér, szürke, barna és zöld szín is alkalmazható.

(9) Má-5 övezetben a gazdasági épületek homlokzati kialakítása során a (8) bekezdésben foglaltak mellett acélszürke, grafit és antracit színű fémlemez fedés is alkalmazható. Bitumenes zsindely, bitumenes és szálcement hullámlemez nem alkalmazható.

(10) Má-5 övezetben pince, valamint – szennyvízcsatorna-hálózat megléte esetén – medence elhelyezhető.

(11) Má-5 övezet telkein jelölt beépíthető telekrészen kívül kizárólag pince helyezhető el - az elő-, oldal- és hátsókerti szabályok megtartásával.

43. Kertes mezőgazdasági terület

69.§ (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést illetve saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló terület.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein legfeljebb egy épület helyezhető el.

(3) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein birtokközpont nem alakítható ki.

(4) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezettel érintett területén új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

(5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben állattartó épület kizárólag főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építve melléképületként helyezhető el. Az állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb a főépülettel megegyező bruttó alapterületű lehet.

70.§ (1) Mk-1 övezetben elhelyezhető:

           a) kertészeti termelés építményei;

           b) szőlőtermesztéshez kapcsolódó építmények;

           c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei.

(2) Mk-1 övezetben

           a) A beépíthető legkisebb telekméret:                                                        1500 m2

           b) A kialakítható legkisebb telekszélesség:                                     20 m

           c) A beépítés módja:                                                                                 szabadonálló

           d) A beépítettség mértéke legfeljebb:                                                         3%

           e) A legnagyobb megengedett épületmagasság:                                          4,5 m

(3) Mk-1 övezetben elhelyezett épület bruttó alapterülete 40-60 m2 lehet.

(4) Mk-1 övezetekben az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren belül építmény nem helyezhető el.

(5) Mk-2 övezetben

           a) A beépíthető legkisebb telekméret:                                                        1500 m2

           b) A kialakítható legkisebb telekszélesség:                                     20 m

           c) A beépítés módja:                                                                                 szabadonálló

           d) A beépítettség mértéke legfeljebb:                                                         3%

           e) A legnagyobb megengedett épületmagasság:                                          4,5 m

(6) Mk-2 övezetben lakóépület csak legalább 3000m2-es telken, a létesített alapterület legfeljebb 50%-án helyezhető el. A lakóépület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 100 m2-t.

(7) Mk-2 övezetekben az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren belül építmény nem helyezhető el.

(8) Mk-3 övezetben épület nem helyezhető el.

 

44. Vízgazdálkodási terület

71.§ (1) Vízgazdálkodási területek a következők:

           a) Vízfelszín                                                                                                   (V)

           b) Vízbeszerzési terület                                                                                   (Vb)

(2) A Szabályozási terven V jellel jelölt övezet a folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.

(3) A Szabályozási terven Vb jellel jelölt övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.

(4) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos sajátos építmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel.

(5) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.

45. Természetközeli terület

72.§ (1) Természetközeli terület a Szabályozási terven Tk jellel jelölt övezet.

(2) Természetközeli területen építmény – a kerékpárút műtárgyainak kivételével - nem helyezhető el, tereprendezés nem végezhető.

 

46. Különleges beépítésre nem szánt terület

73.§ Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

           a) turisztikai, rekreációs terület                                                                       (Kb-Tur)

           b) fásított köztér                                                                                             (Kb-Kt)

47. Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs terület

74.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs terület a Szabályozási terven Kb-Tur jellel szabályozott övezet, amely elsősorban a turizmus és az azzal kapcsolatos rekreáció céljára szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs terület övezeteiben elhelyezhető:

           a) turisztikai építmények;

           b) vendéglátás, szálláshely szolgáltatás építményei;

           c) közösségi szórakoztató, kulturális épület;

           d) oktatási épület.

(3) Kb-Tur övezetben

           a) A kialakítható legkisebb telekméret:                                                            3000 m2;

           b) A beépítés módja:                                                                                      szabadon álló;

           c) A beépítettség mértéke:                                                                              5%;

           d) Legnagyobb megengedhető épületmagasság:                                               4,5 m;

           e) Minimális zöldfelület arány:                                                                         50%

(4) Kb-Tur övezet telkein legfeljebb egy lakó rendeltetési egység helyezhető el a főépületen belül.

(5) Kb-Tur övezetben a gépészeti berendezéseket takartan kell kialakítani úgy, hogy a hegyről való rálátásban zavaró hatást ne okozzon.

48. Különleges beépítésre nem szánt terület – fásított köztér

75.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – fásított köztér a Szabályozási terven Kb-Kt jellel szabályozott övezet, amely részben növényzettel fedett, a pihenést szolgáló közterület.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – fásított köztér övezeteiben elhelyezhető

           a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény,

           b) a terület fenntartásához szükséges építmény,

           c) vendéglátó épület.

(3) Kb-Kt övezetben

           a) A kialakítható legkisebb telekméret:                                                            5000 m2;

           b) A kialakítható legkisebb telekszélesség:                                                      kialakult;

           c) A beépítés módja:                                                                                      szabadonálló;

           d) A beépítettség mértéke:                                                                              5%;

           e) Legnagyobb megengedhető épületmagasság:                                               3,5 m / kialakult;

             f) Minimális zöldfelület arány:                                                                         40%

49. Közlekedési területek általános előírásai

76.§ (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu (közúti – országos, helyi) és KÖk (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési építmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki építmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló építmények, a közmű és hírközlés építményei, valamint utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

(3) Köu és Kök övezetben elhelyezhető új épület épületmagassága nem haladhatja meg az 5,0 m-t.

(4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:

 

Út

kategória

Közlekedési terület szélessége

Védőtávolság

belterület

külterület

10.sz. főút

Országos főút

Meglévő

-

100m-100m

1107. jelű Budapest – Pilisszentiván össze-kötő út

Országos mellékút

Meglévő

-

50m-50m

11106. jelű Solymár bekötő út

Országos mellékút

Meglévő

-

50m-50m

1107. jelű út belterületi szakasza
Rózsika u. – Mátyás király u.– Terstyánszky u.

Települési gyűjtőút

Meglévő

-

-

11106. jelű út belterületi szakasza
Vasút u.

Települési gyűjtőút

Meglévő

-

-

József Attila u.
Bajcsy-Zsilinszky u.
Dózsa György u.
Nagykovácsi u.
Szent Flórián u.
Kert u.

Tavasz u. – Széles u.

Települési gyűjtőút

Meglévő

-

-

Rozmaring u. folytatása a Szélhegy vasúti megállóig

Települési gyűjtőút

1- m

-

-

Cseresznye u. – Homok utca – Avar utca

Települési gyűjtőút

Meglévő

-

-

Minden egyéb út melyről ingatlanok nyílnak

 

Meglévő

(3-12 m)

-

-

Gyalogutak

 

Meglévő

 

 

Budapest-Esztergom 2.sz. vasútvonal

-

-

50m-50m

50m-50m

 

(5) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szélesség alatt nem alakítható ki.

(6) 8 méternél keskenyebb út csak vegyes használatú útként építhető ki.

(7) Az építési övezetekben az OTÉK által előírt várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. Kivételt jelentenek ez alól

           a) településközpont terület építési övezetei, ahol közintézmény esetén az OTÉK által előírt várakozóhelyek 100%-a, egyéb intézményi rendeltetés esetén a várakozóhelyek 50%-a,

           b) helyi értékvédelmi terüeten elhelyezkedő településközpont terület építési övezetei, ahol rendeltetésváltás esetén (lakó rendeltetés kivételével) a várakozóhelyek 50%-a,

közterületen vagy parkolás-megváltással is biztosítható a jogszabályban előírt tartalmú közlekedési vizsgálat alapján.

(8) A koncentrált parkolási igények kielégítésére a település területén új parkolók létesíthetők a Szabályozási terven jelöltek szerint.

(9) Az övezetbe nem sorolt közutak területén meglévő kereskedelmi rendeltetésű épület kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, de nem bővíthető.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

77.§  (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Solymár nagyközség helyi építési szabályzatáról szóló 4/2013. (I.29) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 9/2014. (V.15.), 13/2014. (VI.26.), 18/2014. (X.10), 11/2015. (IV.30.), 1/2016. (II.3.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

 

 

                               Dr. Szente Kálmán                                      dr. Beregszászi Márk

                                   Polgármester                                                      Jegyző

 

Kihirdetve:

Solymár, 2016. július 22.

                                                                                                  dr. Beregszászi Márk

                                                                                                             Jegyző


MELLÉKLETEK

 

1. MELLÉKLET A 14/2016. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ

 

Szabályozási terv

 

2. MELLÉKLET A 14/2016. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ

 

Sajátos jogintézmények

 

2.1. Beültetési kötelezettséggel érintett területek

·      4161/2, 4170, 4171, 015/3 hrsz-ú ingatlanokon (Terstyánszky u.) – 15 m széles sávban (Gksz-1, Gip-1 építési övezet)

·      3626 hrsz-ú ingatlanon (Rönk u.) - 10 m széles sávban (Gksz-1 építési övezet)

·      1357/6, 1357/7, 1357/9, 1357/16 hrsz-ú ingatlanokon (PEMÜ) – 20 m széles sávban (Gip-2 építési övezet)

·      1652-1662, 1665 hrsz-ú ingatlanokon (temető) – 5 m széles sávban (K-T építési övezet)

·      3367/5, hrsz-ú ingatlanokon (Téglagyár) – 25 m széles sávban (Gksz-6 építési övezet)

·      0113/111-112 hrsz-ú ingatlanokon (Várhegy u.) – 15 m széles sávban (Gksz-3 építési övezet)

·      3368/5, 3368/8, 3369, 4224, 0183/3, 0183/30, 0189/49, 0189/51, 0189/53, 0192/7-10 hrsz-ú ingatlanokon (Külső Vasút u.) – 10 m széles sávban (Gksz-1 építési övezet)

·      4071/2, 4071/3, 4073 hrsz-ú ingatlanokon (Szt. Flórián u.) – 5 m széles sávban (Gksz-1 építési övezet)

·      0185/11-12, 0185/15, 0185/17, 0185/29, 0185/31, 0185/33-34, 0185/36, 0185/56, 0185/58, 0185/60, 0185/64 hrsz-ú ingatlanokon (Bécsi út) –5 m széles sávban (Gksz-1 építési övezet)

·      3784 hrsz-ú ingatlanon (Bécsi út) – 10 m széles sávban (Gip-1 építési övezet)

·      2097/6 hrsz-ú ingatlanokon (Kökörcsin u.) – 10 m széles sávban (Gksz-1 építési övezet)

·      2111/15 hrsz-ú ingatlanokon (Rózsika u.) – 15 m széles sávban (Gksz-1 építési övezet)

 

 

2.2. Elővásárlási joggal érintett területek

Ssz

Helyrajzi szám

Fekvés

Településrendezési cél

1.

33

Káposztás patak déli ágai közötti terület

Közösségi zöldterület kialakítása

2.

351

Mátyás Király utca 21.

Településüzemeltetés

3.

1444/3, 3366/1

Sportpálya területe

Közösségi sportterület kialakítása

4.

1417/1, 1418, 1426, 1429, 1430, 1433, 1434, 1437

Sportpálya melleti területek

Települési alközpont kialakítása

5.

7184, 7185, 7186, 7187

Hosszú utca

Településközponti funkció erősítése

6.

7067/4-5

Kút utca

Településközponti funkció erősítése

7.

1768

Krautgarten délkeleti része

Közösségi zöldterület kialakítása

8.

4080

Szarkavár melleti terület

Közösségi zöldterület kialakítása

9.

03/10

Sportpálya melleti területek

Települési alközpont kialakítása

10.

0117, 0119

Szarkavár melleti zöldterület

Közösségi turisztikai célú terület kialakítása

11.

068

Zsíros-hegyi turistaház

Közösségi turisztikai célú terület kialakítása

 

2.3. Telekcsoport újraosztással érintett területek

·        Hutweide területe, a szabályozási terven feltüntetettek szerint;

·        Krautgatren területe, a szabályozási terven feltüntetettek szerint;

 

3. MELLÉKLET A 14 /2016. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ

 

Hálózatépítési korlátozással érintett terület


Függelékek

 

1. függelék - Művi értékvédelem

 

1.1. Országos védelem

Az országos nyilvántartás alapján Solymár országos művi értékvédelem alá eső épületei és területei, valamint az egyes műemlékekhez tartozó műemléki környezetek területe:

Ssz.

Név

Cím

Hrsz

Törzsszám

Műemléki környezet

1.

Római Katolikus templom

Templom tér

528

7240

527, 524, 526, 419, 418/1, 418/2, 266, 265, 263, 227/2, 227/1, 226, 1182, 1081, 1080, 1084, 1079, 1078, 530, 533, 523

2.

Szarka vár

Mátyás domb

0107/3

7239

0107/8, 0108, 0120/1, 0121, 3367, 0119, 1595

3.

Helytörténeti Múzeum épülete

Templom tér 2.

421

10871

414, 415/1, 415/2, 422, 523, 524, 526

 

1.2. Helyi védelem

1.2.1. Helyi értékvédelmi terület

Madách utca 54-2. számig tartó ingatlanok északi határa - Sebestyén utca 131/1-127/2 hrsz-ig terjedő szakasz északi határa - Pilisvörösvári utca 2-10. számig tartó ingatlanok északi határa - Mátyás király utca - Várhegy utca - 60 hrsz-ú kispatak - 26 hrsz-ú vízmosás - Mátyás király utca 4.; 14; 16 hrsz-ú telkek keleti határa - Mátyás király utca 70-58. számig tartó szakasz délnyugati határa -608/1 hrsz-ú vízmosás - Zöldfa köz - Zöldfa utcai ingatlanok keleti déli és nyugati határa - Hősök köz – Hősök utca 35-81. számig tartó ingatlanok déli határa – a Kálvária utca 12. és 951 helyrajzi számú ingatlan és a Törökkút utca 1-21. számig tartó ingatlanok déli határa és - 984; 1008/2 és 1009/2 hrsz-ú ingatlanok nyugati határa - Nagykovácsi utca - Turista utca - 1096 hrsz-ú vízmosás - 206 hrsz-ú vízmosás - Párkány utca – 1373/1 hrsz-ú erdő által határolt terület.

 

1.2.2. Helyi védett utcakép:

Marczibányi u. 13. sz. és 564 hrsz. - 23. sz. és 530 hrsz. közötti utcaszakasz.

 

1.2.3. Helyi egyedi védelem

 

Ssz.

Nyilvántartási szám

Cím

Hrsz

Épület megnevezése

Védelem megnevezése

Megjegyzés

1

H101

Anna u. 756 hrsz

756

Szent Anna kápolna

H1

jelenleg is védelem alatt álló épület

2

H102

Aradi u. 9.

280

Hagyományos parasztház

H1

 

3

H103

Bajcsy-Zs. u. 15.

473

Hagyományos parasztház

H1

 

4

H104

Bocskai u. 23.

1162

lakóház

(tervező: Makovecz Imre)

H1

 

5

H105

Dózsa Gy. u. 6..

409

Hagyományos parasztház

H1

jelenleg is védelem alatt álló épület

6

H106

Hősök u. 16.

495

Hagyományos parasztház

H1

 

7

H107

József A. u. 23.

367

lakóház mögött soros elrendezésben álló gazdasági épületek és pince

H1

 

8

H108

József A. u. 40.

313/1

Hagyományos parasztház

H1

 

9

H109

József A. u. 41.

386

Török Sándor Alapítványi ház egykori polgári ház

H1

jelenleg is védelem alatt álló épület

10

H110

József A- u. 51.

398

Hagyományos parasztház

H1

jelenleg is védelem alatt álló épület

11

H111

Kálvária u. 4/a.

998

lakóház mögött soros elrendezés-ben álló gazdasági épületek

H1

 

12

H112

Kossuth L. u. 6.

218

Hagyományos parasztház

H1

 

13

H113

Kossuth L. u. 17.

1093

Hagyományos parasztház

H1

 

14

H114

Madách u. 14.

1405

Hagyományos parasztház

H1

 

15

H115

Mátyás király u. 19.

75

Lustige Zwerge óvoda

H1

 

16

H116

Mátyás király u. 28.

352

párhuzamos beépítésben álló gazdasági épület és pince

H1

 

17

H117

Panoráma u.

1861/5

Waldorf Óvoda

(tervező:Makovecz Imre)

H1

 

18

H118

Pilisvörösvári u. 13.

141

Hagyományos parasztház

H1

jelenleg is védelem alatt álló épület

19

H119

Szabadság u. 2.

454

Hagyományos parasztház

H1

 

20

H120

Bécsi u.

0180/4

Szent Flórián kápolna

H1

jelenleg is védelem alatt álló épület

21

H121

Templom tér 7.

263

Sekrestyés ház

H1

jelenleg is védelem alatt álló épület

22

H122

Templom tér 25.

521

Kultúrház

H1

 

23

H123

Törökkút u. 4.

991

Hagyományos parasztház

H1

 

24

H124

Törökkút u. 5.

954

Hagyományos parasztház

H1

 

25

H125

Vasút u. 2.

1547

Valkó-ház, villaépület

H1

jelenleg is védelem alatt álló épület

26

H201

Bajcsy-Zs. u. 13.

472

polgári lakóház

H2

Védett zártsorú beépítése, homlokzati megjelenése, tömege, arányrendszere, a homlokzatba beépített kút, valamint az udvari szárny.

27

H202

Bajcsy Zs. u. 25.

508

polgári lakóház

H2

Védett az épület homlokzati megjelenése, a zártsorú beépítés, tömege, arányrendszere

28

H203

Hősök u. 27.

591

Hagyományos parasztház

H2

Védett homlokzati megjelenése, tömege, arányrendszere

29

H204

Hősök u. 31.

589

Hagyományos parasztház

H2

Védett homlokzati megjelenése, tömege, arányrendszere, az utcai téglaarchitektúra.

30

H205

József A. u. 11.

344/1

Hagyományos parasztház

H2

Védett utcai homlokzat arányrendszere, tömege.

31

H206

József A. u. 48.

301

Hagyományos parasztház

H2

Védett az épület első, tornácos traktusa, homlokzati megjelenése, tömege, arányrendszere, az utcai nyílászáró és a héjazat cseréje javasolt.

32

H207

Madách u. 5-7.

172

Wenczel ház

Hagyományos parasztház

H2

Védett az utcafronttól 6,0 méterig tartó épületrész, az utcai homlokzat karaktere, homlokzati megjelenése, tömege, arányrendszere.

33

H208

Madách u. 23.

183

Hagyományos parasztház

H2

Védett homlokzati megjelenése, tömege, arányrendszere, az utcai nyílászárók cseréje javasolt.

34

H209

Pilisvörösvári u. 10.

128/1-2

Ringler - kuria

H2

Védett az épület pincéje

35

H210

Templom tér 23.

524

Hagyományos parasztház

H2

Védett homlokzati megjelenése, tömege, arányrendszere.

36

H301

Terstyánszky Ödön utca 48. számú ház előtt

 

SzenvedőKrisztus szobor

H3

jelenleg is védelem alatt áll

37

H302

Templom tér

 

SzenvedőKrisztus szobor

H3

jelenleg is védelem alatt áll

38

H303

Mátyás király utca 64

 

Nepomuki Szent János szobor

H3